A szexedukáció hatása irániak szexuális egészségére
(összefoglaló)
Farnam, F.,Pakgohar, M., Mirmohamadali, M., Mahmoodi, M. (2008). Effect of sexual education on sexual health
in Iran, Sex Education, 8 (2), 159-168.
Az
összefoglalót készítette: Török Zsófia
Bevezetés
A szexuális egészség
olyan komplex fogalom, mely magába foglalja nemcsak a biztonságos szex
kérdéskörét, hanem a szexuális élvezetet is. Habár sok országban zajlanak
széleskörűen felvilágosító programok a fiatalok számára, Iránban a társadalmi
jellemzők miatt ez sokkal korlátozottabb. Az irániak körében a szex mint téma
gyakran tabu, mely a szégyen és bűnösség érzéseivel kapcsolódik össze. A szülők
és a társadalom felől érkező nyomás miatt a fiatalok nem mernek erről a témáról
beszélgetni, ami a szexszel kapcsolatos téves vélekedéseket, hiedelmeket szül.
További probléma, hogy a
párok a házasság után sem mernek, tudnak nyíltan beszélni szükségleteikről,
vágyaikról illetve problémáikról, ami szexuális kielégítetlenséghez és váláshoz
vezethet. Számos szociológus érvel a mellett, hogy Iránban az egyik
legfontosabb ok a válásoknál a szexuális problémák megléte. Kutatási adatok is
alátámasztják a szex fontosságát a válások esetén; egy iráni kutatásban a
válást választó nők 53%-a elégedetlen volt szexuális életével (Nejati 2003).
Tehát a probléma kettős:
az irániak tudása a szexről igen alacsony szintű (a szubjektív megélés szintjén
is), ami szexuális mítoszok kialakulásához vezet. Illetve a párok közötti
kommunikáció sem olajozott e téren, ami tovább mélyítheti a szexuális
problémákat. Számos kutatás létezik, mely arról számol be, hogy az irániak
szexuális tudása igen alacsony szintű, ugyanakkor azzal már jóval kevesebb foglalkozik,
hogy milyen hatásai vannak a párok igényein alapuló szexedukációnak. Ezen
tanulmány célja, hogy kiderítse, hogyan hat a szexedukáció irániak körében a
szexuális elégedettségre, a szexszel kapcsolatos egészségviselkedésre (azaz a
biztonságos szexre) és a szexuális egészségre. A szerzők a szexuális egészségbe
számos aspektust bevonnak. Beleértik a szexuálisan terjedő betegségek és a nem
kívánt terhesség megelőzését, és azokat a betegségeket és viselkedéseket, amik
a reproduktív képességet veszélyeztetik, továbbá a szex fizikai és
érzelmiaspektusait, amik a partner felelősségteljes szexuális viselkedéshez és
szexuális öröméhez vezetnek.
Eljárás
Habár a világ legtöbb
országában a szexedukációs programok a tinédzsereket, diákokat célozzák meg, ez
Iránban vallási és kulturális okok miatt nem lehetséges (hivatalosan az irániak
nem létesíthetnek szexuális kapcsolatot a házasság előtt). Közvetlenül a házasodás
előtt vesznek részt egy egyórás edukáción, mely a családtervezés és a személyes
egészség témáira korlátozódik. Emiatt a minta azokból a párokból állt, akiket a
Teheráni Orvostudományi Egyetemhez irányítottak házasság előtti edukációs órára
2004 februárja és szeptembere között.
A kutatók a fent
említett okok miatt a párok szexuális elégedettségét nem tudták mérni, ezért 2
csoportot alkottak. Mind az intervenciós, mind a kontroll csoportba 100-100
párt vontak be. A kontroll csoportba kerülők a hagyományos, egyórás ülésen, az
intervenciós csoport tagjai pedig egy háromórás edukáción vettek részt. Mindkét
csoport tagjai előre megcímzett borítékokban megkaptak 2 kérdőívet (külön a
férjnek és külön a feleségnek), amit 6 hónappal az edukáció után kellett
visszaküldeniük. Az edukáció és a 6 hónappal későbbi visszaküldés között is
kapcsolatban maradtak a kutatók és a résztvevők(legalább 3 alkalommal
megkeresték a párokat a kísérletvezetők). A kutatók végül 50 kérdőívet kaptak
vissza az intervenciós és 32 darabot a kontroll csoport tagjaitól.
Az
edukációs program
A szexedukációs program
3 órán át tartott, külön a férfiak és külön a nők számára. Az órákat azonos
nemű szexedukátor tartotta a résztvevőknek (tehát a nőknek nő, a férfiaknak
férfi). Az órák rövid tájékoztató irodalmak elolvasásából és azok megbeszéléséből
álltak.
Két fő témát dolgoztak
fel; az egyik a biztonságos szex, a másik pedig a szexuális élvezet volt. A
biztonságos szex témakörén belül a férfi és női genitáliák anatómiáját és
fiziológiáját, a reproduktív ciklust és egészséget, illetve a termékenységet
monitorozó eljárásokat ismertettek és vitattak meg. Továbbá a szexuális úton
terjedő betegségek megtárgyalása is ide tartozott. A szexuális élvezet témáján
belül a szexuális válasz ciklus volt a középpontban, illetve az ezt befolyásoló
tényezők, hangsúlyt fektetve a nemi különbségekre. E mellett a szexuális kommunikáció
és a szexuális technikák is helyet kaptak a megvitatásban.
Mérés
és eredmények
A szerzők három fő
kimeneti változót határoztak meg és mértek: a szexuális viselkedést (20 item, 5
fokozatú Likert-skálán), az egészségviselkedést, azaz a biztonságos szexet (10
bináris item) és a szexuális élvezetet (10 item, 5 fokozatú Likert-skálán).
Az intervenciós és
kontroll csoportok közötti különbségeket Mann-Whitney próbával ellenőrizték.
Hat hónappal az edukáció
után mindhárom területen szignifikáns különbségeket találtak a csoportok
között. A biztonságos szex a kontroll csoport 22%-ában, míg az intervenciós csoport
97%-ában volt jelen (p<0,000), tehát statisztikailag eltérő volt a két
csoport egészségviselkedése. A szex-edukációs program után az intervenciós
csoport 91%-a, míg a kontroll csoport 72%-a számolt be magas szexuális
elégedettségről, így e tekintetben is szignifikáns eltérés mutatkozott
(p<0,002). A szexuális egészség terén szintén eltért a két csoport; az
intervenciós csoport 91%-a, míg a kontroll csoportnak csak 69%-a számolt be a
szexuális egészség magas fokáról (p<0,029). Tehát mindhárom kimeneti változó
tekintetében hatásosabbnak mutatkozott a háromórás szexedukáció, az egyórás,
alap edukációhoz képest.
A programmal való
általános elégedettség erősen pozitív volt. Az intervenciós csoport nőtagjainak
56%-a jellemezte erősen pozitívnak az edukációt, ezzel szemben a kontroll
csoport esetében ugyanez az arány mindössze 3% volt. További érdekes eredmény
volt, hogy az intervenciós csoport tagjainak zöme túl rövidnek találta a
képzést, míg a kontroll csoport tagjai megfelelőnek találták a célra szánt
időt.
Összességében tehát a
program sikeres és hatékony volt. Úgy tűnik ugyanis az eredmények alapján, hogy
az edukáció viszonylag hosszú távon (6 hónap) képes csökkenteni a veszélyes
szexuális magatartás előfordulását, vissza tudja szorítani a szexuális hiedelmeket,
mítoszokat és növelni tudja a szex élvezetét.
Összességében szerintem a kutatás jól felépített
volt, a cikk pedig meggyőző bizonyítékokkal szolgált a szex-edukáció
szükségessége és hatékonysága mellett. A szerzők alaposan elemezték az
elméletileg jól átgondolt kimeneti változókat.
Véleményem szerint a cikk egyetlen - ámde nem
elhanyagolható - hiányossága, hogy az alacsony visszaküldési arányt figyelmen
kívül hagyják a megvitatásban a szerzők, holott említést érdemlő tény, hogy nem
kizárható az, hogy ez befolyásolta az eredményeket. Ugyanis jelentős torzítás
forrása lehet a jelenség, amennyiben valamilyen szisztematikus ok áll a
háttérben (pl. jelentős szexuális elégedetlenség).
Felhasznált
irodalom:
Nejati, K. (2003). Sexualpsychiatric. Tehran, Bicaran.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése