Szexedukáció Iránban

A szexedukáció hatása irániak szexuális egészségére

(összefoglaló)

Farnam, F.,Pakgohar, M., Mirmohamadali, M., Mahmoodi, M. (2008). Effect of sexual education on sexual health in Iran, Sex Education, 8 (2), 159-168.

Az összefoglalót készítette: Török Zsófia

Bevezetés

A szexuális egészség olyan komplex fogalom, mely magába foglalja nemcsak a biztonságos szex kérdéskörét, hanem a szexuális élvezetet is. Habár sok országban zajlanak széleskörűen felvilágosító programok a fiatalok számára, Iránban a társadalmi jellemzők miatt ez sokkal korlátozottabb. Az irániak körében a szex mint téma gyakran tabu, mely a szégyen és bűnösség érzéseivel kapcsolódik össze. A szülők és a társadalom felől érkező nyomás miatt a fiatalok nem mernek erről a témáról beszélgetni, ami a szexszel kapcsolatos téves vélekedéseket, hiedelmeket szül.

További probléma, hogy a párok a házasság után sem mernek, tudnak nyíltan beszélni szükségleteikről, vágyaikról illetve problémáikról, ami szexuális kielégítetlenséghez és váláshoz vezethet. Számos szociológus érvel a mellett, hogy Iránban az egyik legfontosabb ok a válásoknál a szexuális problémák megléte. Kutatási adatok is alátámasztják a szex fontosságát a válások esetén; egy iráni kutatásban a válást választó nők 53%-a elégedetlen volt szexuális életével (Nejati 2003).

Tehát a probléma kettős: az irániak tudása a szexről igen alacsony szintű (a szubjektív megélés szintjén is), ami szexuális mítoszok kialakulásához vezet. Illetve a párok közötti kommunikáció sem olajozott e téren, ami tovább mélyítheti a szexuális problémákat. Számos kutatás létezik, mely arról számol be, hogy az irániak szexuális tudása igen alacsony szintű, ugyanakkor azzal már jóval kevesebb foglalkozik, hogy milyen hatásai vannak a párok igényein alapuló szexedukációnak. Ezen tanulmány célja, hogy kiderítse, hogyan hat a szexedukáció irániak körében a szexuális elégedettségre, a szexszel kapcsolatos egészségviselkedésre (azaz a biztonságos szexre) és a szexuális egészségre. A szerzők a szexuális egészségbe számos aspektust bevonnak. Beleértik a szexuálisan terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzését, és azokat a betegségeket és viselkedéseket, amik a reproduktív képességet veszélyeztetik, továbbá a szex fizikai és érzelmiaspektusait, amik a partner felelősségteljes szexuális viselkedéshez és szexuális öröméhez vezetnek.

Eljárás

Habár a világ legtöbb országában a szexedukációs programok a tinédzsereket, diákokat célozzák meg, ez Iránban vallási és kulturális okok miatt nem lehetséges (hivatalosan az irániak nem létesíthetnek szexuális kapcsolatot a házasság előtt). Közvetlenül a házasodás előtt vesznek részt egy egyórás edukáción, mely a családtervezés és a személyes egészség témáira korlátozódik. Emiatt a minta azokból a párokból állt, akiket a Teheráni Orvostudományi Egyetemhez irányítottak házasság előtti edukációs órára 2004 februárja és szeptembere között.

A kutatók a fent említett okok miatt a párok szexuális elégedettségét nem tudták mérni, ezért 2 csoportot alkottak. Mind az intervenciós, mind a kontroll csoportba 100-100 párt vontak be. A kontroll csoportba kerülők a hagyományos, egyórás ülésen, az intervenciós csoport tagjai pedig egy háromórás edukáción vettek részt. Mindkét csoport tagjai előre megcímzett borítékokban megkaptak 2 kérdőívet (külön a férjnek és külön a feleségnek), amit 6 hónappal az edukáció után kellett visszaküldeniük. Az edukáció és a 6 hónappal későbbi visszaküldés között is kapcsolatban maradtak a kutatók és a résztvevők(legalább 3 alkalommal megkeresték a párokat a kísérletvezetők). A kutatók végül 50 kérdőívet kaptak vissza az intervenciós és 32 darabot a kontroll csoport tagjaitól.

Az edukációs program

A szexedukációs program 3 órán át tartott, külön a férfiak és külön a nők számára. Az órákat azonos nemű szexedukátor tartotta a résztvevőknek (tehát a nőknek nő, a férfiaknak férfi). Az órák rövid tájékoztató irodalmak elolvasásából és azok megbeszéléséből álltak.

Két fő témát dolgoztak fel; az egyik a biztonságos szex, a másik pedig a szexuális élvezet volt. A biztonságos szex témakörén belül a férfi és női genitáliák anatómiáját és fiziológiáját, a reproduktív ciklust és egészséget, illetve a termékenységet monitorozó eljárásokat ismertettek és vitattak meg. Továbbá a szexuális úton terjedő betegségek megtárgyalása is ide tartozott. A szexuális élvezet témáján belül a szexuális válasz ciklus volt a középpontban, illetve az ezt befolyásoló tényezők, hangsúlyt fektetve a nemi különbségekre. E mellett a szexuális kommunikáció és a szexuális technikák is helyet kaptak a megvitatásban.

Mérés és eredmények

A szerzők három fő kimeneti változót határoztak meg és mértek: a szexuális viselkedést (20 item, 5 fokozatú Likert-skálán), az egészségviselkedést, azaz a biztonságos szexet (10 bináris item) és a szexuális élvezetet (10 item, 5 fokozatú Likert-skálán).

Az intervenciós és kontroll csoportok közötti különbségeket Mann-Whitney próbával ellenőrizték.

Hat hónappal az edukáció után mindhárom területen szignifikáns különbségeket találtak a csoportok között. A biztonságos szex a kontroll csoport 22%-ában, míg az intervenciós csoport 97%-ában volt jelen (p<0,000), tehát statisztikailag eltérő volt a két csoport egészségviselkedése. A szex-edukációs program után az intervenciós csoport 91%-a, míg a kontroll csoport 72%-a számolt be magas szexuális elégedettségről, így e tekintetben is szignifikáns eltérés mutatkozott (p<0,002). A szexuális egészség terén szintén eltért a két csoport; az intervenciós csoport 91%-a, míg a kontroll csoportnak csak 69%-a számolt be a szexuális egészség magas fokáról (p<0,029). Tehát mindhárom kimeneti változó tekintetében hatásosabbnak mutatkozott a háromórás szexedukáció, az egyórás, alap edukációhoz képest.

A programmal való általános elégedettség erősen pozitív volt. Az intervenciós csoport nőtagjainak 56%-a jellemezte erősen pozitívnak az edukációt, ezzel szemben a kontroll csoport esetében ugyanez az arány mindössze 3% volt. További érdekes eredmény volt, hogy az intervenciós csoport tagjainak zöme túl rövidnek találta a képzést, míg a kontroll csoport tagjai megfelelőnek találták a célra szánt időt.

Összességében tehát a program sikeres és hatékony volt. Úgy tűnik ugyanis az eredmények alapján, hogy az edukáció viszonylag hosszú távon (6 hónap) képes csökkenteni a veszélyes szexuális magatartás előfordulását, vissza tudja szorítani a szexuális hiedelmeket, mítoszokat és növelni tudja a szex élvezetét.

Összességében szerintem a kutatás jól felépített volt, a cikk pedig meggyőző bizonyítékokkal szolgált a szex-edukáció szükségessége és hatékonysága mellett. A szerzők alaposan elemezték az elméletileg jól átgondolt kimeneti változókat.

Véleményem szerint a cikk egyetlen - ámde nem elhanyagolható - hiányossága, hogy az alacsony visszaküldési arányt figyelmen kívül hagyják a megvitatásban a szerzők, holott említést érdemlő tény, hogy nem kizárható az, hogy ez befolyásolta az eredményeket. Ugyanis jelentős torzítás forrása lehet a jelenség, amennyiben valamilyen szisztematikus ok áll a háttérben (pl. jelentős szexuális elégedetlenség).

Felhasznált irodalom:

Nejati, K. (2003). Sexualpsychiatric. Tehran, Bicaran.