A szexuális  bántalmazás kapcsolata az önértékeléssel, a depresszióval, valamint a kóros  internethasználattal koreai serdülők körében

Kim, B.N., Park, S., Park, M.N. (2017). The Realtionship of Sexual Abuse with Self-Esteem, Depression, and Problematic Internet Use in Korean Adolescents. Psychiatry Investing, 14 (3), 372-375. https://doi.org/10.4306/pi.2017.14.3.372

Készítette: Virágh Lilla

Absztrakt

A kutatásban a szexuális bántalmazás, az önértékelés, a depresszió és a kóros internethasználat közötti kapcsolatot vizsgálták koreai serdülők körében. Összesen 695 általános- és középiskolás tanuló vett részt a vizsgálatban (413 fiú és 282 lány, akiknek az átlagéletkora 14.06 ± 1.37 év). A résztvevők a Korai Trauma kérdőív rövidített változatát (Early Trauma Inventory Self Report-Short Form, ETISR-SF), a Rosenberg Önértékelés Skálát (Rosenberg’s Self-Esteem Scale, RSES), a Gyermekdepresszió Kérdőívet (Children’s Depression Inventory, CDI), valamint a Fiatalok internetfüggősége Tesztet (Young’s Internet Addiction Test, IAT) töltötték ki. Azok a serdülők, akiket szexuális bántalmazás ért, alacsonyabb önértékelést, több depressziós tünetet és nagyobb mértékű internetfüggőséget mutattak, mint azok, akiket nem ért szexuális bántalmazás. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a szexuálisan bántalmazott serdülők jobban ki vannak téve a depresszió és az internetfüggőség veszélyeinek. Az ebben érintett fiatalok esetében a fő cél az önértékelésük növelése, valamint annak a megelőzése, hogy kóros mértékű internethasználat alakuljon ki az esetükben.

Bevezetés

A gyermekbántalmazás, beleértve ebbe a szexuális zaklatást is, fontos etiológiai tényező számos súlyos pszichiátriai zavar és tünet kialakulásában, gyermek- és felnőttkorban egyaránt. Serdülők esetében gyakori következmények lehetnek a szexuális diszfunkciók kialakulása, a promiszkuitás és annak a megnövekedett kockázata, hogy ismételten szexuális bántalmazás áldozatai lesznek. A depresszió és az öngyilkossági gondolatok is sokkal gyakrabban figyelhetők meg szexuálisan bántalmazott fiatalok körében. A tünetek hátterében, a szexuális bántalmazást követően kialakult énkép károsodása állhat, ami csökkent önértékeléshez, alacsony énhatékonysághoz érzéshez és negatív hiedelmek kialakulásához vezet.

A káros internethasználat kialakulása azzal áll összefüggésben, hogy az illető személy képtelen kontrollálni az internethasználatát, ami nagymértékű szorongást és/vagy funkcionális károsodást eredményezhet. Előzetes vizsgálatok alapján, a kórós internethasználat a koreai középiskolások körülbelül 10-30 %-át érinti, ami nagymértékben összefügg a fiatalkori depresszióval. Számos kutatásból fény derült arra is, hogy a nagymértékben megnövekedett internethasználat és az alacsony önértékelés között kapcsolat mutatható ki, valamint szoros korreláció mutatható ki a depresszió, az önértékelés és az internetfüggőség között is. Ezekből a kutatásokból fény derült arra, hogy a szexuális bántalmazás súlyos károkat okoz az önértékelésre nézve és nagyban megnöveli a depresszió kialakulásának esélyét, ami pedig kapcsolatban áll a kóros internethasználat kialakulásával.

Már számos kutatásban vizsgálták a szexuális bántalmazás, az önértékelés és a depresszió közötti kapcsolatot, valamint az önértékelés, a depresszió és a kórós internethasználat közötti kapcsolatot, viszont a szexuális bántalmazás és a kórós internethasználat közötti közvetlen kapcsolatra eddig még nem tértek ki a kutatásokban. Éppen ezért, a jelen kutatás erre a kérdésre is keresi a választ. A kutatásban vizsgált hipotézisek:

1.      A szexuális bántalmazás és a kóros internethasználat között kapcsolat mutatható ki.

2.      Ennek a kapcsolatnak a kialakulásához részben a csökkent önértékelés és a megnövekedett depressziós tünetek vezetnek.

Módszerek

Résztvevők

Összesen 695 7.-11. osztályos diák vett részt a vizsgálatban (413 fiú és 282 lány, akiknek az átlagéletkora 14.06 ± 1.37 év). A vizsgálatban egy seoul-i általánosiskola és egy középiskola vett részt, ahol az iskolák önként jelentkeztek a vizsgálatra.

Mérőeszközök

1.      Korai Trauma kérdőív rövidített változata (Early Trauma Inventory Self Report-Short Form, ETISR-SF)

Az ETISR-SF egy 27 itemes kérdőív, ami a fizikai abúzus, az érzelmi abúzus, a szexuális abúzus és egy általános traumatikus élmény értékelésére szolgál, amik 18 éves kor előtt következtek be. A szexuális abúzus kategóriájába olyan tartalmak sorolhatók, mint például a kéretlen szexualitással kapcsolatos megjegyzések vagy érintések, amik kizárólag arra a célra irányulnak, hogy kielégítsék az elkövető vágyait vagy pedig az áldozat feletti uralkodásra, megalázására irányulnak.  Az erre vonatkozó kérdésekre igen/nem válasszal kell felelni, ami alapján a kitöltőket két csoportba sorolták. Az egyik csoportba azok tartoztak, akik ellen elkövettek szexuális abúzust, a másik csoportba pedig azok, akik ellen nem követtek el.

2.      Rosenberg Önértékelés Skála (Rosenberg’s Self-Esteem Scale, RSES)

A RSES széles körben elterjedt önkitöltős mérési eszköz, amely az önértékelés teljes konstruktumát vizsgálja.  A skála tíz itemből áll, az egyes itemeket a kitöltők 5-fokú Likert skálán pontozzák. A skálán 10-50 pontot lehet elérni.

3.      Gyermekdepresszió Kérdőív (Children’s Depression Inventory, CDI)

A CDI egy 27 itemes, tünet-orientált kérdőív, amely alkalmas 7-17 éves korú gyerekek vizsgálatára. A kérdőívben minden item három állítást tartalmaz, amiket egy 0-2 terjedő skálán kell értékelni. A kérdőívben 0-54 pontot lehet elérni.

4.      Fiatalok internetfüggősége Teszt (Young’s Internet Addiction Test, IAT)

Az IAT teszt azzal a céllal lett kidolgozva, hogy vizsgálni és mérni tudják az internetfüggőség szintjét. A kérdőív 20 itemet tartalmaz, ahol az egyes itemeket 5–fokú Likert skálán kell értékelni. Az IAT kitér az internettel kapcsolatos viselkedéses és pszichológiai problémákra is. Az IAT teszten elért 50-79 pont az internetfüggőség enyhe fokának bizonyul (például, alkalmi problémák az internet használatából kifolyólag), a 80 és a felett elért pontszámok pedig már súlyos internetfüggőségre utalnak (például, a mindennapi életben megnyilvánuló jelentős problémák). Minél magasabb a teszten elért pontszám, annál súlyosabb az internetfüggőség szintje. A teszten 20-100 pontot lehet elérni.

Statisztikai elemzés

A vizsgálatban a szexuálisan bántalmazott csoportba és a szexuálisan nem bántalmazott csoportba tartozó személyek jellemzőit hasonlították össze független t-próba és Khí-négyzet próba segítségével, melyek eredményei megfelelő szignifikanciát mutatnak.

Eredmények

A vizsgált két csoport között nem volt jelentős eltérés az életkor, a nem, a szülők iskolai végzettsége és a család anyagi helyzete tekintetében. A szexuálisan bántalmazott csoportban alacsonyabb RSES (Rosenberg Önértékelés Skála) pontszámok és magasabb CDI (Gyermekdepresszió Kérdőív) és magasabb IAT (Fiatalok internetfüggősége Teszt) pontszámok figyelhetők meg a szexuálisan nem bántalmazott csoporthoz képest.

A vizsgálattal kapcsolatos előzetes elvárások alapján, a szexuális bántalmazás alacsonyabb önértékelést eredményez, ami pedig a depressziós tünetek megnövekedését eredményezi. A depressziós tünetek pedig az internethasználatban megnyilvánuló problémákhoz vezethetnek. A szexuális bántalmazás szintén összefüggésbe hozható az internethasználattal kapcsolatos problémák kialakulásához. Ezeket az összefüggéseket a vizsgálat eredményei szintén alátámasztják.

Összefoglalás

A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a szexuális bántalmazás és az önértékelés, depresszió, valamint a kóros internethasználat közötti kapcsolatot kutassák koreai serdülők körében. A vizsgálat eredményei alapján sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni a szexuális bántalmazás és a kóros internethasználat kialakulása között, ami részben az alacsony önértékelés és a megnövekedett depressziós tünetek jelenlétével is összefüggésben áll.

A gyermekkori szexuális bántalmazás sok esetben maladaptív megküzdési mechanizmusok kialakításához, zavart önazonossághoz, szegényes személyközi kapcsolatokhoz, az intimitás hiányához és alacsony önértékeléshez vezethetnek (Wilson, 2010; Trickett, Noll és Putnam, 2011).  Bandura (1997) szociális tanulás elmélete alapján, az alacsony énhatékonyság érzése és a nem hatékony megküzdési mechanizmusok alkalmazása megnövelik az esélyét a különböző függőségek kialakulásának. A kognitív és a behaviorista szemlélet szintén azt támasztja alá, hogy az identitás fejlődésében és az intimitás kialakításában bekövetkezett zavarok is vezethetnek ahhoz, hogy az illető személy az internetet válassza a benne lévő hiányok kielégítéséhez (Davis, 2001). Ezek alapján látszik, hogy nem elegendő csupán egyetlen tényezőnek a figyelembe vétele a szexuális bántalmazás és a kóros internethasználat vizsgálata kapcsán, hiszen számos egyéb tényező befolyásolhatja a kapcsolat alakulását.

A jelen kutatás eredményei alapján elmondható, hogy azoknak a serdülőknek az esetében, akik szexuális bántalmazásnak voltak kitéve, nagyobb a depresszió és az internetfüggőség kialakulásának a kockázata. Esetükben, a hatékony kezeléshez egyaránt szükség van különböző mentális szűrővizsgálatokon való részvételre, az önértékelés növeléséhez vezető technikák elsajátítására és az internetfüggőség kialakulását megelőző prevenciós programokra is.