Az érzelmi evés és a kognitív funkciók, mint a  falászavar prediktorai elhízott betegek esetében

Escandón-Nagel, N., Peró, M., Grau, A., Soriano, J. & Feixas, G. (2017). Emotional eating and cognitive conflicts as predictors of binge eating disorder in patients with obesity. International Journal of Clinical and Health Psychology, in press https://doi.org/10.1016/j.ijchp.2017.09.003

Az érzelmi evés és a kognitív funkciók, mint a falászavar prediktorai elhízott betegek esetében

Készítette: Magyar Adrienn (R3YSOC)

Absztrakt

A falászavart gyakran asszociálják az elhízással.  A falászavar kimutatása szempontjából fontos változók felismerése céljából túltáplált személyeket hasonlítottunk össze falászavaros és attól mentes személyekkel, kognitív konfliktusok, evési-, depresszív és szorongásos tünetek szempontjából. A vizsgálati személyeket két csoportra osztottuk, falászavarban szenvedő elhízottak és a falászavarban nem szenvedő elhízott egyének csoportjába. A zavar felmérésére többek között demográfiai kérdőívet, félig strukturált interjút, a DASS-21, az EDE-Q, az EEQ kérdőívet és az Adattár Rácsok technikáját használtuk. Összességében a falászavarban szenvedő elhízott egyének csoportja több konfliktust és tünetet mutatott. A modell, mely legjobban differenciált a két csoport között, az érzelmi evés és a kognitív konfliktusok szintjével dolgozott, így a minta 91,4%-át tudta pontosan osztályozni. A kapott eredmények kiemelik a kognitív konfliktusok és az érzelmi evés szerepét az elhízott egyének és a falászavarral jellemezhető elhízott egyének elkülönítésében.

Elméleti háttér

A túlsúly és az elhízás világszerte súlyos problémának tekinthető, nem kivétel ez alól Spanyolország sem. A WHO 2015-ös eredménye alapján elmondható, hogy közel 1900 millió felnőtt BMI- indexe magasabb, mint a normál tartománynak tekinthető. Ezek az adatok azért is figyelemre méltóak, mert az elhízás közvetlen kapcsolatban áll számos orvosi, pszichológiai és társas problémával, így ez a jelenség multidiszciplináris megközelítést kíván. Az elhízás gyakran komorbid a falászavarral, mely során visszatérő falásrohamok jelentkeznek: ezek során az érintett személy különösen nagy adag ételt fogyaszt el rövid idő alatt, miközben kontrollvesztést él át (American Psychiatric Association, 2013). A falásrohamokat legtöbbször az érzelemszabályozás sikertelensége idézi elő, noha lényegi és stabil hangulatbeli változás nem történik egy-egy ilyen epizód után (Munsch, Meyer, Quartier & Wilhelm, 2012). A kellemetlen érzelmekre adott túlevéses reakció érzelmi evésre utal (Ganley, 1989), és gyakrabban jelentkezik olyan elhízott egyéneknél, akik falászavarral jellemezhetők (Leehr et al., 2015). Habár az elhízás kontextusában viszonylag gyakori problémának tekinthető a falászavar, az érintettek kevesebb, mint fele jut megfelelő kezeléshez (Kessler et al., 2013). Érdemes azt is megjegyezni, hogy az elhízást hivatalosan nem az evészavarok kategóriájába sorolják; számos tanulmány (Ugazio, Negri & Fellin, 2015) pedig elmossa a köztük lévő különbséget, mintha csak szinonímák lennének, kiemelve ezzel a diagnózis felállításának nehézségét.
A legtöbb e témában megjelent tanulmány egymástól független területen jelent meg, éppen ezért lenne szükség olyan tanulmányokra, melyek ezt a két irányvonalat integrálják (Tanofsky- Kraff et al., 2013). Jelen vizsgálat az elhízás és a falászavar közös aspektusaira fókuszál, és figyelembe veszi a belső vagy kognitív konfliktusokat. Ebben a tanulmányban a személyes konstruktumok  elmélete nyújtja a kognitív konfliktusok definícióját (Feixas, Saúl & Ávia- Espada,2009) és az ezek mérésére használatos Adattár rácsok technikáját. A személyes konstruktumok elméletének alapját az az elgondolás képezi, hogy az egyének implicit hipotéziseket alkotnak a selfről és a világról, majd ezeket folyamatosan tesztelik. Amennyiben az előrejelzés beigazolódik, megtartjuk, mert hasznosnak tekinthető; ha azonban nem igazolódik be, felülvizsgálhatjuk a konstrukciót. A konstrukciós rendszerek megismeréshez használatos mérőeszköz az adattár rácsok technikája, mely számos mutatóval dolgozik, beleértve a kognitív konfliktusok két fő típusát is (Feixas & Saúl, 2004). A dilemmás konstruktumok azok, amelyek nem adnak egy tiszta folyamatleírást a cselekedetről, és mivel a konstruktum mindkét pólusa nemkívánatos, nehéz a kettő közül választani.  Az ilyen helyzetek gyakran a bizonytalanság, a kétség és a tétlenség érzetét eredményezik az egyénben (Feixas & Saúl, 2004).  A másik típus, az implikatív dilemmák, melyek két konstruktum közötti implicit asszociációból származnak. Az egyik, amelyiken az egyén változtatni szeretne, a másik pedig, amelyet az egyén pozitívan értékel. Az ilyesfajta dilemmák nagyobb gyakorisággal jelennek meg a klinikai mintákban (Feixas, Saúl & Ávia- Espada,2009). Jelen tanulmány célja, hogy a falászavarban szenvedő, és nem szenvedő elhízott egyéneket a kognitív konfliktusok, az evészavarok tünetei, az érzelmi evés, depresszív és szorongásos tünetek szempontjából hasonlítsuk össze, hogy azonosíthassuk, melyik jelenléte jelzi előre a falászavar meglétét.

Módszertan

Vizsgálati személyek

A kutatás során szubjektív kényelmi mintavételt használtunk négy, Barcelona területén található egészségügyi centrumban, illetve a szociális médiában és nyilvános helyen feladott hirdetés alapján. A kiválasztott vizsgálati személyeket két csoportba osztottuk: 1. falászavarban szenvedő elhízott egyének (OB-BED csoport), ahová 48 fő tartozott, 2. falászavarban nem szenvedő elhízott egyének (OB csoport), melyet 54 fő alkotott. A vizsgálatba kerülés feltétele, a 18. életév betöltése, valamint a 27-nél magasabb BMI index. A vizsgálatból kizártuk azokat a személyeket, akik elhízást kezelő terápián vettek részt, illetve ha fontolóra vették a kozmetikai műtéteket. A falászavarban szenvedő elhízott egyének, 91,7%-a nő, ahol az átlag életkor 44,13 év, a BMI index pedig 38,51 kg/m². A falászavarban nem szenvedő elhízott egyének, 92,6%-a nő, ahol az átlag életkor 39,46 év, a BMI index pedig 37,15 kg/m².

Mérőeszközök

Demográfiai kérdőív:

A demográfiai adatokat vizsgáló kérdőívben a kutatásban részt vevő személyeket életkorukról, családi állapotukról, iskolai végzettségükről, munkahelyi státuszukról és a BMI érték kiszámolásához szükséges adatokról kérdeztük.

Félig strukturált interjú:

A félig strukturált interjú, melyet kimondottan a jelen tanulmány miatt, a falászavar diagnosztika kritériumaira építettek fel, a falászavart hivatott felmérni. A vsz-eket az interjú eredményei alapján soroltuk a csoportokba.

Mentális állapotot vizsgáló DASS kérdőív (Lovibond& Lovibond, 1995):

A kutatásban az eredeti Mentális állapotot vizsgáló DASS kérdőív 21 itemes változatát használtuk, melyet spanyol nyelvre adaptáltak.

Evészavarvizsgálat- EDE-Q (Fairburn & Beglin, 1994):

A kutatásban használt Eating Disorder Examination-Questionnaire (EDE-Q) önbevalláson alapuló kérdőív, mely az étkezési szokásokat és stílusokat hivatott felmérni. A kérdőív négy alskálával dolgozik: testalkatra-, étkezésre, testsúlyra vonatkozó aggodalom és a korlátozások.

Érzelmi evés kérdőív (Garaulet et al., 2012):

Az érzelmi evés kérdőív célja, hogy felmérje az érzelmi evést mind a túlsúlyos és az elhízott egyének körében. 10 itemmel dolgozik, melyek az érzelmek hatását vizsgálják az evési szokásokra. 3 faktora: gátlástalanság,az étel típusa és a bűntudat.

Adattár rácsok technikája (Kelly, 1955):

A mérőeszközt a személyes konstruktumok felmérésére fejlesztettek ki. Három komponenssel dolgozik, amelyek a dilemmás konstruktumokról és az implikatív dilemmákról nyújtanak információt. Jelen tanulmányban a meglévő kognitív konfliktusok mértékének bejóslására volt használatos.

Eredmények

Első lépésként a leíró és összehasonlító statisztikai elemzést végeztük el. Bináris logisztikus regressziót alkalmaztunk a forward stepwise beléptetési módszerrel, hogy kimutassuk, melyik az a változó, amellyel a legjobban előrejelezhető az OB-BED csoportba való kerülés. Ehhez az elemzéshez 6 olyan egyén adatait használtuk, akiknek az Adattár rácsok technikájának eredménye nem mutatott kognitív konfliktust. A regressziós elemzés 96 személyt tartalmazott. A statisztikai elemzések elvégzéséhez IBM SPSS 21-es verzióját használtuk, az adattár rácsok eredményeihez pedig a RECORD 5.0 programot.

A leíró statisztikák eredményei alapján a két csoport egyenértékűnek tekinthető a demográfiai adatok és a vizsgálatra való jelentkezés szempontjából. Szignifikáns különbséget találhatunk azonban a csoportok között a DASS-21, az EEQ és az EDE-Q kérdőívek összpontszáma, illetve 3 alskálája esetében, a korlátozások kivételével. Összességében elmondható, hogy a falászavarral jellemezhető csoport pontszámai magasabbak voltak, nagyobb effect size mutatókkal, kivéve a DASS-21 kérdőívet.
Az OB-BED csoport 62,5%-a, míg a kontroll csoport 32,5%-a mutatott implikatív dilemmákat, mely különbség szignifikánsnak tekinthető (χ²(1) = 7.60, p = .006,Cramer’s V = .273). A dilemmás konstruktumok az OB-BED csoport 95,8%-ánál, míg az OB csoport 79,6%-ánál volt jelen, mely szignifikáns különbségnek tekinthető (χ²(1) = 6.00, p = .014, Cramer’s V = .243).  A  kognitív konfliktusok szintje magasabb volt az OB-BED csoportban. A korrelációs vizsgálatok eredményei alapján az iskolai végzettség- és a szorongás (rs=-.24, p=.015), a stressz (rs=-.22, p=.027) és a DASS-21 összpontszáma (rs=-.24, p=.015) között negatív kapcsolat található. Az életkor és a testsúlyra vonatkozó aggodalom (rs=-.25, p=.010) és az étkezésre vonatkozó aggodalom (rs=-.20, p=.050) között szintén negatív kapcsolat található. Az elemzésben használt modell megmutatja, hogy a magas kognitív konfliktussal és magas Érzelmi evés pontszámmal rendelkező egyének nagyobb valószínűséggel jellemezhetőek falászavarral. E modell segítségével a résztvevők 91,4%-át helyesen sorolták be. Még specifikusabban pedig az egyének 91,3%-ánál helyesen azonosította a falászavart, 91,5%-uknál pedig a zavar meglétének hiányát.

Diszkusszió

A depresszió, szorongás és stressz tüneteinek összehasonlításából elmondható, hogy az OB-BED csoport szignifikánsan magasabb általános pszichológiai distresszel jellemezhető. Ez az eredmény alátámasztja azt az elképzelést, miszerint a falászavarban szenvedő elhízott egyének általában több étkezéssel összefüggő pszichopatológiát mutatnak, mint a falászavarban nem szenvedő társaik (Ivezaj, White, & Grilo, 2016; Klatzkin et al.,2015).  Az OB-BED csoport nagyobb aggodalmat mutat a testsúly, a testalkat és az étkezés és a rendezetlen étkezés irányába. A két csoport azonban nem mutatott különbséget az étkezési korlátozásokban. Eszerint ami a túlsúlyos és elhízott egyéneket az étkezési korlátozáshoz vezeti, nincs jelen a falászavarban, inkább a többlet súly, mint faktor, mely közös mindkét csoportban. Számos kutatással összhangban az látható, hogy a falászavarban szenvedő elhízott egyének nagyobb valószínűséggel fordulnak evéshez negatív érzelmek megjelenése esetén, mint e kórképpel nem jellemezhető társaik (Leehr et al., 2015). A kognitív konfliktusok vizsgálatából megállapítható, hogy a falászavarral jellemezhető csoport több implikatív dilemmát mutatott, a klinikai mintákon végzett vizsgálatok eredményeivel megegyezően (Montesano et al., 2015) ; míg nagyobb valószínűséggel jelentek meg dilemmás konstruktumok is e csoportban, ezekről azonban eltérő kutatási eredmények olvashatók, így nem mondható ki egyértelműen, hogy a klinikai minták esetében ezek megjelenési valószínűsége nagyobb lenne. Az OB-BED csoport magasabb mértékű kognitív konfliktust mutatott, mint a falászavarral nem jellemezhető csoport, mely szintén egybeesik azzal az eredménnyel, miszerint a klinikai diagnózissal rendelkező egyének magasabb szintű kognitív konfliktusokat mutatnak (Dada, 2014). A tény miszerint a kognitív konfliktusok ilyen központi szerepet játszanak a falászavarral küzdők pszichológiai folyamataiban, felhívja a figyelmet nemcsak arra, hogy a magyarázó modell magában foglalja, hanem a specifikus intervenció kidolgozására is. Jelen kutatás alapjául szolgálhat további, a kognitív konfliktusok falászavarban betöltött szerepének vizsgálatához, valamint kiemeli az érzelmi evés differenciáló hatását a falászavarral küzdő elhízott egyének és ebben nem szenvedő elhízott egyének között.

Irodalomjegyzék:

·         American Psychiatric Association. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5aEd.). Washington, DC: Author.

·         Dada, G. (2014). Los conflictos cognitivos y la construcción del símismo y de los otros en los trastornos de la conducta alimentaria(doctoral thesis). Barcelona: Universitat de Barcelona.

·         Fairburn, C. G., & Beglin, S. J. (1994). Assessment of eating dis-order psychopathology: Interview or self-report questionnaire? International Journal of Eating Disorders, 16, 363-370.

·         (2004). The Multi-Center DilemmaProject: An investigation on the role of cognitive conflicts in health. Spanish Journal of Psychology, 7, 69-78.

·         Feixas, G., Saúl, L. A., & Ávila-Espada, A. (2009). Viewing cognitiveconflicts as dilemmas: Implications for mental health. Jour-nal of Constructivist Psychology, 22, 141-169.

·         Ganley, R. M. (1989). Emotion and eating in obesity: A review of the literature. International Journal of Eating Disorders, 8, 343-361.

·         Garaulet, M., Canteras, M., Morales, E., López-Guimera, G.,Sánchez-Carracedo, D., & Corbalán-Tutau, M. D. (2012). Validation of a questionnaire on emotional eating for use in cases of obesity: The Emotional Eater Questionnaire (EEQ). Nutri-ción Hospitalaria, 27, 645-651.

·         Ivezaj, V., White, M. A., & Grilo, C. M. (2016). Examining binge-eating disorder and food addiction in adults with overweight and obesity. Obesity, 24, 2064-2069.

·         Kelly, G. (1955). The psychology of personal constructs. New York:Norton. Reprinted by Routledge, London, 2001.

·         Kessler, R. C., Berglund, P. A., Chiu, W. T., Deitz, A. C., Hudson,J. I., Shahly, V., Aguilar-Gaxiola, S., Alonso, J., Angermeyer, M.C., Benjet, C., Bruffaerts, R., de Girolamo, G., de Graaf, R.,María, J., Kovess-Masfety, V., O’Neill, S., Posada-Villa, J., Sasu,C., Scott, K., Viana, M. C., & Xavier, M. (2013). The prevalence and correlates of binge eating disorder in the World Health Organization World Mental Health Surveys. Biological Psychiatry, 73,904-914.

·         Leehr, E. J., Krohmer, K., Schag, K., Dresler, T., Zipfel, S., & Giel,K. E. (2015). Emotion regulation model in binge eating disorderand obesity-a systematic review. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 49, 125-134.

·         Lovibond, P. F., & Lovibond, S. H. (1995). The structure of negative emotional states: Comparison of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS) with the Beck Depression and Anxiety Inventories. Behaviour Research and Therapy, 33, 335-343.

·         Munsch, S., Meyer, A. H., Quartier, V., & Wilhelm, F. H. (2012).Binge eating in binge eating disorder: A breakdown of emotion regulatory process? Psychiatry Research, 195, 118-124.

·         Montesano, A., López-González, M. A., Saúl, L. A., & Feixas,G. (2015). A review of cognitive conflicts research: Ameta-analytic study of prevalence and relation to symptoms. Neuropsychiatric Disease and Treatment, 11, 2997-3006.

·         Tanofsky-Kraff, M., Bulik, C. M., Marcus, M. D., Striegel, R. H.,Wilfley, D. E., Wonderlich, S. A., & Hudson, J. I. (2013).Binge eating disorder: The next generation of research. International Journal of Eating Disorders, 46, 193-207.

·         Ugazio, V., Negri, A., & Fellin, L. (2015). Freedom, Good-ness, Power, and Belonging: The Semantics of Phobic,Obsessive-Compulsive, Eating, and Mood Disorders. Journal of Constructivist Psychology, 28, 293-315.

·         World Health Organization WHO. (2015). Obesity and over-weight.http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/es/