Mennyiben   járulnak   hozzá a negatív affektusok, a kimeneti elvárások és a metakogníciók a dohányzáshoz   és a nikotinfüggőséghez?

Nikčević, A. V., Alma, L., Marino, C., Kolubinski, D., Yılmaz-Samancı, A. E., Caselli, G., Spada, M. M. (2017). Modelling the contribution of negative affect, outcome expectancies and metacognitions to cigarette use and nicotine dependence. Addictive Behaviors, 74, 82-89

Készítette: Nagy Kata

Absztrakt

A pozitív elvárások a dohányzás kimenetével kapcsolatban és a metakogníciók a dohányzásról egyaránt pozitívan kapcsolódnak a cigarettázáshoz és a nikotinfüggőséghez.  A tanulmány célja egy olyan modell tesztelése volt, amely függő változói a nikotinfüggőség és a napi cigaretták száma, független változói a szorongás és a depresszió, mediátor változói a dohányzás kimeneteléhez kapcsolódó elvárások és metakogníciók. A minta 524 dohányzóból állt, akik az FTNF önbevallásos teszten (Fagerstrom Nikotin Függőségi Teszt) 3 pontot vagy többet értek el. A szorongás nem volt összefüggésben a nikotinfüggőséggel és a cigarettahasználattal, de pozitívan kapcsolódott a mediátorok többségéhez. A depresszió pozitívan korrelált a függőséggel, nagyon gyengén a dohányzással, de nem volt kapcsolat az elvárásokkal vagy a metakogníciókkal. Az elvárás a negatív érzések csökkentésére pozitívan kapcsolódott a függőséghez, de a napi cigaretták számához nem. A társas nyomás elvárása pozitívan kapcsolódott a cigaretta használathoz. Minden metakogníció pozitívan kapcsolódott a nikotinfüggőséghez. A dohányzáshoz a kontrollálhatatlanság negatív metakogníciója kapcsolódott pozitívan. A két mediátor változó közül a metakogníció tűnik erősebbnek az eredmények alapján.

BEVEZETÉS

Szorongás, depresszió és nikotinhasználat

A kutatások azt mutatják, hogy dohányzóknál a nemdohányzó populációhoz képest magasabb a mentális betegségek előfordulása: gyakoribbak a szorongásos és affektív zavarok (Buckley és mtsai., 2005, John, Meyer, Rumpf, Hapke, 2004; Lasser és mtsai., 2000).

Leventhal, Kahler, Ray és Zimmerman (2009) a nikontinfüggőség és a rosszkedv, a reménytelenség, a csökkent étvágy valamint a pszichomotoros agitáció között talált kapcsolatot. A depresszió, a szorongás és a dohányzás közötti kapcsolatról ellentmondásosak a korábbi eredmények. Leventhal és Zvolensky (2015) a nikotinhasználat és a depresszió, valamint a szorongás közötti kapcsolatot az érzelmi sérülékenységben látta. Ez a sérülékenység anhedóniát, szorongástűrési és distressztűrési nehézséget jelent.

Dohányzással kapcsolatos elvárások

Számos kutatás igazolta, hogy a dohányzással kapcsolatos elvárásoknak nagy szerepe van. Ezeket alakíthatja a szülői nevelés, a kortárs interakciók de akár a média is. (Flay et al., 1994; Khoddam & Doran, 2013). Ezeknek a várakozásoknak a felmérésére készült a Dohányzás Következményei Kérdőiv (Smoking Consequences Questionnaire, SCQ; Brandon és Baker, 1991) amely az egyén szerinti szubjektív hasznosságra fókuszál. Pozitív dohányzási elvárás pl.: cigaretta ízének élvezete, negatív pl.: az egészségrizikó. A használóknál logikusan inkább a pozitív aspektusok vannak előtérben. De arra is vannak bizonyítékok, hogy a szubjektív szorongás és a szorongástűrés a dohányzással kapcsolatos elvárásokhoz kapcsolódik (pl.: jobban szorong, akinek több negatív kimenettel kapcsolatos elvárása van) (McNally, 2002).

Metakogníciók a dohányzásról

A metakogníció tulajdonképpen a saját tudásunkról rendelkezésre álló tudás, ami korábbi tapasztalatainkra épül. Pozitív metakogníciók, amelyek specifikus megküzdési stratégiákról szólnak, és segítenek a kogníció- és az érzelemszabályozásban. (pl.: Ha sokat gondolkozom ezen, akkor megértem.) A negatívak az észlelt bizonytalanságra fókuszálnak a kognitív-affektív állapotokban: a potenciális veszély kerül előtérbe. (Ha elkezdek aggódni, akkor nem tudom abbahagyni.) A pozitív metakogníciók az addiktív viselkedés vonzó aspektusához kapcsolódnak, mint a kontroll, pl.: a dohányzás segít szabályozni a gondolataim/a dohányzástól jobb kedvem lesz. A negatív metakogníciók pedig kifejezzen a viselkedés folytatását támogatják az észlelt kontrollhiány miatt: pl.: hiába próbálok leszokni nem megy, a cigi erősebb nálam (Nikčević és Spada, 2010).

A kutatások alapján a metakogníciók lehetnek a dohányzás és a nikotinfüggőség prediktorai, és a depresszióhoz és szorongáshoz is kapcsolódnak. (Nikčević és Spada, 2008, 2010).

Jelen vizsgálat célja egy olyan mediációs modell tesztelése, melyben a depresszió és a szorongás előrejelzi a dohányzással kapcsolatos elvárásokat és metakogníciókat, melyek prediktálják a cigarettahasználatot és a nikotinfüggőséget.

MÓDSZER

Minta

524 dohányos török személy vett részt a vizsgálatban (263 férfi, 261 nő), ők 18-68 év közöttiek, és 3 vagy több pontot értek el az Fagerstrom-teszten (a Fagerstrom Nikotin Függőségi teszten a 3 pont már alacsony/közepes nikotinfüggőséget jelöl) (Uysal és mtsai., 2004). A minta átlagosan elszívott cigarettaszáma egy napon: 18,8. (A továbbiakban a dohányzás ezt a változót jelöli.)

Eljárás

Az etikai engedélyt követően, a résztvevők emailen keresztül kapták meg az online kérdőívet. A dohányzás gyakoriságát a következő kérdéssel operacionalizálták: Hány szál cigarettát szív el egy átlagos nap? A nikotinfüggőség megállapítására Fagerstrom Nikotinfüggőségi Teszt 6 itemét használták, a mintába a minimum 3 pontot elérő egyének kerültek. A szorongás és depresszió szintjét a HADS (Kórházi Szorongás és Depresszió Skála) török verziójával mérték fel. A dohányzással kapcsolatos elvárások megismeréseként a vizsgálati személyek a Rövid Dohányzási Következmények Kérdőív (Felnőtt változat) (BSCQ-A; Süsen Yalçınkaya-Alkar, 2016) 25 állítását értékelték 10 pontos Likert skálán. A metakogníciót a Dohányzási Metakogníciók Kérdőívvel (MSQ, Alma et al., 2017) mérték 4 pontos Likert skálán.

EREDMÉNYEK

A nikotinfüggőség és a dohányzás szorosan korrelál (r=0,58), de nem átfedő fogalmak. A változók modelljébe a kort és a nemet is bevonták. Pozitív és közvetlen kapcsolatot találtak minden metakogníció és a nikotinfüggőség között, és egy dohányzással kapcsolatos elvárás (a társas nyomás) és a nikotinfüggőség között. A depresszió jelentősen összefügg a nikotin dependenciával, de nagyon kis mértékben a naponta elszívott cigarettákkal. Összességében kontrollálhatatlanság metakogníciója bizonyult a legerősebb közvetlen prediktornak, mint a naponta elszívott cigaretták, mint a nikotinfüggőség tekintetében. Ezen felül találtak szignifikáns közvetett kapcsolatokat is. A szorongás és a nikotinfüggőség közötti kapcsolatot az érzelemszabályozással kapcsolatos pozitív metakogníciók, a kontrollálhatatlansággal és a kognitív interferenciával kapcsolatos negatív metakogníciók mediálják. A szorongás és a dohányzás közötti kapcsolatot szintén a kontrollálhatatlansággal kapcsolatos negatív metakogníciók mediálják. A hatásméret jónak bizonyult, TCD=0,34.

DISZKUSSZIÓ

A vizsgálatban azt feltételezték, hogy a dohányzással kapcsolatos elvárások és metakogníciók különböző mintái összhangban lesznek a dohányzás és a nikotinfüggőség különböző mintáival. De a végleges mediációs modell azt mutatta, hogy a szorongás nem kapcsolódott se a dohányzáshoz, se a nikotinfüggőséghez, de pozitívan korrelált a mediátor változókkal (kivéve aktivációs szint javítása és a társas serkentés).

Ezzel szemben a depresszió a nikotinfüggőséggel és (nagyon gyengén) a dohányzással is pozitívan korrelált, de nem kapcsolódott semmilyen elváráshoz vagy metakognícióhoz. A kontrollálhatatlansággal kapcsolatos negatív metakogníció a dohányzáshoz kapcsolódott pozitívan. Egyetlen elvárás, a negatív érzés csökkentése korrelált pozitívan a nikotinfüggőséggel. Az összes pozitív metakogníció pozitívan járt együtt a nikotinfüggőséggel. A pozitív kapcsolat a depresszió és a nikotinfüggőség valamint a dohányzás között jól illeszkedik a szakirodalomba. (Breslau és mtsai., 2004; Leventhal és mtsai., 2009).

Viszont a szorongás nem kapcsolódik se a függőséghez, se a dohányzáshoz. Ez is illeszkedik a friss kutatásokhoz, miszerint specifikus szorongásformák (pl.: pánikbetegség) kapcsolódnak inkább a nikotindependenciához, nem pedig az általános szorongás (Moylan és mtsai., 2012). Mindazonáltal a szorongás a metakogníciós mediátor változók mentén kapcsolódik a nikotinfüggőséghez és a dohányzáshoz. Ez összhangban van Nikčević és mtsai (2015) kutatásával. Az eredmények azt mutatják, hogy a kontrollálhatatlanság negatív metakogníciója sokkal erősebb prediktor, mint a pozitív metakogníciók. Ennek oka az lehet, hogy ha valaki meg van győződve valaminek a kontrollálhatatlanságáról, akkor nem is próbálja megváltoztatni a viselkedését. Még egy pozitív vágyódás legyőzhetőbb lehet.

Összességében kimondhatjuk, hogy a metakogníciók fontos szerepet játszhatnak a dohányzáról való leszokásban Tehát a metakognitív terápia technikái és elvei (Wells, 2009) potenciálisan hasznosak lehetnek a leszokásban. A dohányzás abbahagyása ezek szerint jobban függhet a metakognícióktól, mint a kimenetellel kapcsolatos elvárásoktól.

A kutatás korlátai közé tartozik, hogy a mintát nem véletlenszerűen választották ki, van egyfajta kiválasztási torzítás. Az önbevalló kérdőíveken megjelenhet az énbemutatás hatása. A vizsgálat keresztmetszeti jellege miatt ok-okozati kapcsolatokra nem lehet következtetni. A témában longitudinális kutatásokra lenne szükség.