Online  interperszonális  szexuális  tárgyiasító tapasztalatok és kínai serdülő lányok intuitív étkezése: a szépség fogalmának széleskörű értelmezése és a test elfogadásának szerepe

Luo, Y. J., Niu, G. F., Kong, F. C., & Chen, H. (2019). Online interpersonal sexual objectification experiences and Chinese adolescent girls' intuitive eating: The role of broad conceptualization of beauty and body appreciation. Eating behaviors, 33, 55-60.

Készítette: Lippai Judit

Absztrakt

Napjainkban az online térben széles körben elterjedtek a személyközti szexuális tárgyiasító tapasztalatok, ami jelentős hatással van az étkezési szokásokra. Az intuitív táplálkozás jelensége azt jelenti, hogy bízunk belső, fiziológiás érzeteinkben (mint az éhség vagy telítettség-érzet), s ezeket használjuk útmutatóként arra vonatkozóan, hogy mikor, mit és mennyit együnk (Tylka, 2006).  Jelen tanulmányban az online interperszonális szexuális tárgyiasítási tapasztalatok (OISO) és az intuitív étkezés közti kapcsolatot vizsgálták a szépség fogalmának széleskörű értelmezésének és a test elfogadásának közvetítő szerepe mellett. A minta 1152 11-15 éves kínai serdülő lányból állt, akik az online személyközti szexuális tárgyiasító tapasztalatok, a szépség széles-körű koncepciója, a test elfogadása és az intuitív étkezés témaköreiben töltöttek ki 1-1 kérdőívet. A hipotézis beigazolódott; OISO és az intuitív étkezés között negatív kapcsolat áll fenn, melyet a szépség széles-körű értelmezése és a test elfogadása közvetít. Az eredmények alapján az egészséges étkezési magatartást elősegítő programok célja lehetne, hogy kritikus szemléletre tanítsák a serdülő lányokat az online térben elterjedt megjelenés-központú gondolkodásmóddal szemben és arra ösztönözzék őket, hogy a tömegmédiában megjelenő szépség-ideál helyett inkább a test funkcionális adottságaira koncentráljanak, valamint hogy tiszteljék és elfogadják testüket.

Bevezető

A különböző étkezési magatartások kutatása során a tanulmányok jelentős része arra összpontosított, hogy hogyan lehetne megelőzni a különböző étkezési zavarokat. A patológia hiánya azonban nem feltétlenül jelent pozitív étkezési magatartást, ezért a kutatók figyelme lassan azon szokások felé fordult, melyek segítenek megőrizni fizikai és mentális egészségünket (Tylka & Wilcox, 2006). Az ösztönös/intuitív étkezés során hallgatunk saját belső, fiziológiás érzeteinkre, s ezeket használjuk útmutatóként arra vonatkozóan, hogy mit, mikor és mennyit fogyasszunk (Tylka, 2006). Számos kutatás erős kapcsolatot talált az ösztönös étkezés és a nők testi-lelki egészsége között (Tylka & Homan, 2015; Richards, Crowton, Berrett, Smith és Passmore, 2017), ezért prediktorainak feltárása az egészséges étkezési szokások kialakítása mellett hozzájárulhat a testi és lelki egészséghez egyaránt.

Napjainkban a kamaszok túlnyomó többsége jelen van az online közösségi médiában, s az itt szerzett tapasztalataik (pl. a társaktól érkező állandó visszajelzések a külsőjükre vonatkozóan, társaik által feltöltött képek, melyeket mindenki láthat stb.) azt a benyomást keltik bennük, hogy a külső fontosabb, mint a belső (Kim & Chock, 2015; Vries, Peter, Graaf, & Nikken, 2015). A szexuális tárgyiasítás elmélete szerint az interperszonális kontextusban szexuális tárgyiasítást megtapasztaló lányok és nők maguk is alkalmazni kezdik a megfigyelő szemszögét a külső megjelenéssel összefüggésben, külső tulajdonságaikat túlhangsúlyozzák belsőkhöz képest, s így hajlamosabbak lesznek korlátozó étkezési magatartást kialakítani és következetesen megvonni maguktól bizonyos ételeket (Fredrickson és Roberts, 1997). Online interperszonális szexuális tárgyiasító tapasztalat (OISO) minden olyan tapasztalat, amely azt sugallja, hogy mások kiemelt figyelmet szentelnek a külső megjelenésre az online felületeken. Minél több OISO tapasztalatot szerez valaki, annál kevésbé hagyatkozik intuitív étkezésre, mert belső állapotaik monitorozása helyett arra kezd figyelni, hogy adott táplálék hogyan befolyásolja testsúlyát, külsőjét (Andrew, Tiggemann és Clark, 2015). Mivel a tárgyiasított testkép a táplálkozási zavarok prediktora (Jackson &Chen, 2015), melyek negatív összefüggésben vannak az intuitív étkezéssel (Linardon és Mitchell, 2017), ezért jelen cikk szerzői feltételezték, hogy az OISO tapasztalatok negatívan kapcsolódnak az ösztönös étkezéshez.

Az ösztönös vagy intuitív étkezés kialakításának feltételei közé tartozik a szépség széleskörű értelmezése (azaz hogy a nők milyen tágan határozzák meg a külső és belső női szépség fogalmát) és a test elfogadása (vagyis a test iránti tisztelet, pozitív attitűd, és hogy a tökéletlenségekre való összpontosítás és a szociális ideálok követése helyett a funkciókra fókuszálunk) is (Tylka & Wood-Barcalow, 2015). A korábbi kutatási eredményekre támaszkodó hipotézis szerint tehát az OISO tapasztalatok negatív összefüggésben állnak az intuitív étkezéssel, mely kapcsolatot a szépség széles-körű koncepciójának és a test elfogadásának csökkent szintje közvetítik.

Módszer

Minta és adatgyűjtés

Az informált beleegyező nyilatkozat aláírását követően 1250 11 és 15 év közötti kínai serdülő lány töltötte ki a teszt-sort papír-ceruza alapon. Az elemzésekhez N=1152 személy adatait tudták felhasználni. A kérdések során az online szexuális tárgyiasításra vonatkozó kérdések a Kínában leginkább elterjedt közösségi média platformra, a QQ-ra vonatkoztak, melyen a felhasználók azonnal kommunikálhatnak; szöveget, képeket és videókat oszthatnak meg, bejelölhetnek és jelölve lehetnek valamint hozzászólhatnak a megosztott tartalmakhoz.

Kérdőívek

BMI index: a vizsgálati személyek beszámoltak a testmagasságukról és testtömegükről, ennek alapján számolták ki a BMI indexüket.

QQ-n töltött idő: egy átlagos napon a QQ-val töltött órák száma.

Az online interperszonális szexuális tárgyiasítással kapcsolatos tapasztalatokat (OISO) hat tétel segítségével mérték; kettőt a Interpersonal Sexual Objectification Scale-ből emeltek át (Kozee et al., 2007), a többi négy tétel a  kamaszok által korábban leggyakrabban említett QQ jellegzetességeken alapult. A kérdőív Cronbach-alfa értéke kielégítőnek bizonyult (α=0.82).

A szépség széleskörű koncepciójának mérésére a 9-tételes The Broad Conceptualization of Beauty Scale (Tylka & Iannantuono,2016) kérdőívet alkalmazták (Cronbach-α =0.81).

A test elfogadását a The Body Appreciation Scale-2-vel mérték (Tylka & Wood-Barcalow, 2015). A kérdőív megbízhatónak bizonyult (Cronbach-α = 0.89).

Az intuitív étkezést a The four-factor intuitive eating scale for adolescents kérdőív segítségével mérték (Dockendorff, Petrie, Greenleaf, & Martin, 2012). A 17 tételes kérdőív összesített Cronbach-α értéke 0.75 volt. Mindegyik kérdőív 5-fokú Likert-skála segítségével mérte fel a résztvevők válaszait.

Eredmények

Az eredmények szerint az OISO tapasztalatok negatív kapcsolatban állnak a szépség széleskörű értelmezésével (r=-0.12**) és az intuitív étkezéssel (r=-0.19***). A szépség tág-körű értelmezése, a test elfogadása és az intuitív étkezés pozitívan korreláltak. Az OISO tapasztalatok és a test elfogadása között nem találtak összefüggést (r=-0.01).

*p < .05, **p < .01, ***p < .001.

A közvetítő-modell tesztelése során a pszichológiai változókat látens változóként értelmezték, és megvizsgálták a modell illeszkedését az éltkor, BMI index és a QQ-n töltött idő kontrollálásával. A feltételezett modell több kritérium alapján megfelelő illeszkedést mutatott. Mivel az OISO tapasztalatok nem mutattak szignifikáns összefüggést a test elfogadásával, ezt az útvonalat törölték a modellből. 

Végül azt vizsgálták meg, hogy a szépség széleskörű értelmezése és a test elfogadása közvetíti –e a kapcsolatot az OISO tapasztalatok és az intuitív étkezés között. A hipotézis beigazolódott; az OISO tapasztalatok indirekt összefüggést mutattak az intuitív étkezéssel a szépség tág-körű értelmezésén és a test elfogadásán keresztül ( β=−0.036, SE=0.015, p < .05).

Diszkusszió

Jelen kutatásban az intuitív étkezést befolyásoló tényezőket vizsgálták kínai serdülő lányok körében. Az eredmények alapján az online szexuális tárgyiasítással összefüggő tapasztalatok indirekt módon negatív hatással vannak az ösztönös evésre, s ezt a kapcsolatot a szépség tág-körű értelmezése és a test elfogadása közvetíti.

Az eredmények alapján tehát azok a lányok, akik több online szexuális tárgyiasítással találkoznak, hajlamosabbak a külső alapján értékelni magukat és kevésbé figyelnek saját testük belső jelzéseire, ilyen módon kevésbé táplálkoznak ösztönös/intuitív módon. Mivel a közösségi média használata egyre népszerűbb a serdülők körében, az egészséges étkezést és életmódot célzó programok a jövőben fókuszálhatnának arra, hogy ösztönözzék a lányokat a megjelenés-fókuszú ideálok és a tárgyiasítással szembeni kritikus attitűdre és arra bátorítsák őket, hogy a kinézet helyett testük funkcionalitására (pl. egészség, képességek) figyeljenek.

Az eredmények szerint azok a lányok, akik szeretik és elfogadják testüket, hajlamosabbak az intuitív étkezésre. Az OISO tapasztalatok és a test elfogadása között nem találtak kapcsolatot, ami arra utal, hogy az OISO tapasztalatok a meglévő pozitív testképet nem fenyegetik, a pozitív testkép tehát viszonylag stabil tényező, amely hozzásegítheti a nőket a közösségi média negatív hatásainak távoltartására.

A magasabb OISO tapasztalattal rendelkező lányok szűkebben határozzák meg a szépség fogalmát, s ez összhangban áll olyan korábbi vizsgálati eredményekkel, miszerint az interperszonális szexuális tárgyiasítás arra hajlamosítja a nőket, hogy a tökéletes testről szóló kulturális ideákat belsővé tegyék, és nagyobb valószínűséggel alkalmazzanak különféle kozmetikai sebészeti beavatkozásokat (Calogero et al., 2010). Azok, akik a női szépségről tágabb értelemben gondolkoznak (pl. többféle méretet és alakot találnak szépnek), azok hajlamosabbak belső jelzéseikre figyelve étkezni. A kutatás arra mutat rá, hogy mivel az OISO és az intuitív étkezés közti kapcsolatot a szépség széles-körű értelmezése közvetíti, létfontosságú lenne bővíteni a lányok szépségről alkotott elképzeléseit; az iskolai programok óraterveiben a szépség fogalmát olyan tényezők mentén kellene szemléltetni, mint a sokszínűség, elfogadás és együttérzés (Tylka & Iannantuono, 2016). Az is hasznos lenne, ha a szülők és társak kifejezésre juttatnák, hogy szépnek tartják lányaik testét, ezzel is elősegítve a szépség tág-körű értelmezését és az intuitív étkezést.

Korlátok

A kutatás korlátai közé tartozik, hogy keresztmetszeti mivolta miatt nem nyújt lehetőséget oki kapcsolatok feltárására, valamint hogy az eredmények kevéssé általánosíthatóak, mert a kérdések egy speciális kínai közösségi-média platformra, a QQ-ra vonatkoztak.