A  stressz és a jóllét összefüggése a pszichológiai flexibilitással Elfogadás és Elköteleződés Terápia (ACT) során

Wersebe, H., Lieb, R., Meyer, A. H., Hofer, P., & Gloster, A. T. (2018). The link between stress, well-being, and psychological flexibility during an Acceptance and Commitment Therapy self-help intervention. International Journal of Clinical and Health Psychology, 18(1), 60–68. doi:10.1016/j.ijchp.2017.09.002 

Az összefoglalót készítette: Mezősi Daniella

Absztrakt

Háttér: Az elhúzódó stressz kimerítheti az egyén megküzdési kapacitását. Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (Acceptance and Commitment Therapy, röviden ACT) olyan intervenció, amely a pszichológiai flexibilitás (röviden PF) növelése által javítja a jóllétet és csökkenti a distresszt. Jelen kutatás az intervenció során mért rugalmasság növekedésének, valamint az intervenció alatt és után mért jóllét növekedésnek illetve distressz csökkenésnek az összeüggését vizsgálja.

Módszer: A randomizált kontroll vizsgálatban 91 fő vett részt, akik a munkával kapcsolatos stressz emelkedett szintjéről számoltak be. A mérések az intervenció előtt, után, és 3 hónappal az intervenció lezárása után történtek.

Eredmények: A PF növekedése negatív együttjárást mutat az intervenció alatt mért stresszel, és pozitív együtjárást mutat az intervenció alatt mért jóllét növekedésével. Az intervenció utáni jóllét növekedéssel azonban nem kimutatható a kapcsolat, ahogy a stressz csökkenésével sem.

Konklúzió: A kutatás empirikus alátámasztást nyújt az ACT során mért stresszcsökkentés és jóllét növelés számára. Emellett hangsúlyozza a pszichológiai rugalmasság szerepét a jólléttel összefüggésben.

Bevezetés

Szinte mindannyian élünk át stresszt a hétköznapok során. A különböző stresszorok erőteljes hatást fejtenek ki a pszichológiai jóllétre. Specifikus stressz forrás például a munkahely. Egy amerikai felmérés szerint a munkavállalok 40%-a véli úgy, hogy a munkája jelentős mértékben stresszes. A munkahelyi stressz nem csak a jóllétre van hatással, hanem megnövekedett hiányzással (táppénz, szabadság) és csökkent munkahelyi teljesítménnyel jár. Az elhúzódó (prolongált) stressz pedig akár stresszhez köthető mentális zavarokhoz és szomatikus betegségekhez is vezethet. Ezek közül a leggyakoribbak a szorongásos vagy depresszív zavarok, koronaér betegségek és az alvászavarok. A prolongált stressz gyakran kimeríti az egyén megküzdési kapacitását, aki általában ekkor fordul segítséghez. Sajnos az egészségügyi intézmények nagyobb hangsúlyt fektetnek a mentális zavarok és tünetek kezelésére, mint a jóllét növelésésre. Az utóbbi időben a tudomány felismerte, hogy a mentális jóllét több, mint a mentális zavarok hiánya. A jóllét magában foglalja az emocionális, szociális és pszichológiai jóllétet is. Az emocionális jóllét jelenti a boldogság érzését és az élettel való elégedettséget. A pszichológiai jóllét nem más, mint az egyén képességeinek oprimális kihasználása, ezáltal sokszínű élet élése. A szociális jóllét pedig arra utal, hogy az egyén értékes és megbecsült tagja egy közösségnek. A jóllét protektív faktornak tekinthető a mentális zavarokra nézve. Számos kutatás alátámasztja a jóllét növelésének fontosságát az intervenciók során. Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (ACT) egy olyan kognitív viselkedésterápiás módszer, amely a pszichológiai rugalmasság növelését tűzi ki célként. A pszichológiai rugalmasság azt jelenti, hogy az egyén adaptívan képes alkalmazkodni számos új szituációhoz, és képes tartalmas életet élni. Mindez elfogadó/mindful attitűd által jön létre. Az ACT további fontos elemei a viselkedésváltozás, illetve az egyén képességeinek feltérképezése és kihasználása. Számos kutatás alátámasztja az ACT jóllét növelő, viselkedésváltozást előseígtő, és stressz csökkentő hatását. Jelen kutatás ACT-n alapuló önsegítő módszert alkalmazott a jóllét növelése és distressz csökkentése érdekében. A résztvevők minimum közepes erősségű distresszt éltek át munkájuk által,és az intervenció során elolvastak egy ACT-n alapuló önsegítő könyvet. A hipotézisek a következők: 1) A distressz csökkenése az intervenció alatt (intervenció előtti és utáni mérés alapján); 2) A jóllét növekedése az intervenció alatt (előtti és utáni mérés alapján), valamint után (intervenció utáni mérés és 3 hónapos utánkövetés alapján).

Módszer

Elrendezés és folyamat

Az adatok felvétele online történt, a vizsgálati csoportot az ACT-ben résztvevő személyek alkották, a két kontroll csoportot pedig a vásólistán szereplők (WL). Minden résztvevő minimum közepes mértékű stresszről számolt be. A csoportokba való besorolás random kiválasztással történt. A vizsgálati csoport ACT-n alapuló önsegítő könyvet olvasott, és hétről hétre felmérésen vett részt az olvasottak alapján. Az egyik kontroll csoport rugalmasságát (PF) hetente mérték (WL+), a másikét nem (WL-). A 6 hetes ACT intervenció után a várólistán szereplők is megkapták az önsegítő könyvet. Az intervenció lezárását követő 3.hónapban került sor az utánkövetéses vizsgálatra.

Résztvevők

A toborzás egy hírlevél segítséségvel történt, melyet egy német életbiztosítással foglalkozó vállalat továbbított mindenkinek, aki az Észlelet Stressz Kérdőíven (PSS) 17 vagy annál több pontot ért el (ez a pontszám a normatív felnőtt minta átlaga). Kizárásra kerültek azok, akik pszichoterápiában vettek részt, illetve akikre magas szuicid veszély volt jellemző (Beck Depresszió Kérdőív alapján). Összesen 133 résztvevő került be a mintába, akik közül 92 résztvevőnél mérték a rugalmasságot hetente (ACT csoport és WL+ csoport). Hiányzó adatok miatt végül 91 fő eredményei voltak értékelhetőek.

Intervenció

A résztvevők a Burnout: mit Akzeptanz und Achtsamkeit den Teufelskreis durchbrechen (Burnout:Törd meg az ördögi kört elfogadással és mindfulnessel!) című önsegítő könyvet használták. Terapeuta nem vett részt követlenül az intervencióban. A könyv 11 fejezetből áll, és az ACT folyamatait és technikáit tartalmazza. Az egyes fejezetek elolvasását követően a résztvevők gyakorlati feladatot kaptak: a könyv honlapjáról hanganyagokat tölthettek le, melyek tartalmazták az instrukciókat. 6 hét alatt dolgozták fel a teljes könyvet.

Mérés

A résztvevők intervenció előtti, utáni, és utánkövetéses mérésben vettek részt. Emellett az ACT és a WL+ csoport heti flexibilitás mérésben is részesült. Minden kérdőív kitöltése online történt. A felhasznált kérdőívek:

-          Mentális Egészség Kontinuum – Rövidített változat (MHC-SF): 14 állítás méri a jóllétet 1-6-ig terjedő Likert skálán. Tartalmaz emocionális, szociális és pszichológiai jóllétre utaló tételeket is. A magasabb pontszám magasabb jóllétet jelent.

-          Észlelt Stressz Kérdőív (PSS): 10 tételes önbeszámolós kérdőív, mely különböző szituációkban észlelt stressz szintre kérdez rá. A magasabb pontszám magasabb észlelt stressz szintre utal (0-40 pont).

-          Nyiottság és Elköteleződés Kérdőív (OESQ): 4 tétel méri a pszichológiai rugalmasság (PF) mértékét az ACT alapelveit követve. A magasabb pontszám magasabb flexibilitást indikál (0-4 pont).

Statisztikai elemzés

Az adatok elemzése az SPSS 22.0 programmal történt. A hipotézistesztelés LGM (latent growth curve model – növekedési görbe modellek) segítségével történt. Az LGM modellek alkalmasak a többszörös mérések összesítésére, és a hiányzó adatokat is képesek megbecsülni (maximum likelihood estimation– legnagyobb valószínűség becslés). Az LGM görbe nullpontja az intervenció első hetén mért rugalmasság, a görbe további értékei pedig a hétről hétre mért rugalmasság pontszámok. Ahhoz, hogy a rugalmasság változását össze lehessen hasonlítani a stressz és jóllét értékeivel a kutatás korreláció elemzést használt: a görbe együtthatóját vetették össze az intervenció előtt, után, illetve az utánkövetés során mért stressz és jóllét szinttel.  A szignifikancia szintje minden esetben .05 volt.

Eredmények

Leíró statisztika

1.      A stressz pontszámok átlaga (ACT és WL+ csoportban) az intervenció előtt 25,77; az intervenció után 19,78; az utánkövetéskor 17,51 volt.

2.      Az általános jóllét (ACT és WL+ csoportokban) az intervenció előtt 2,10; az intervenció után 2,62; az utánkövetéskor 2,89 volt.

a.       Emocionális jóllét: 2,24 -> 2,72 -> 3,16

b.      Szociális jóllét: 1,76 -> 2,29 -> 2,45

c.       Pszichológiai jóllét: 2,28 -> 2,80 -> 3,08

3.      A pszichológiai rugalmasság (ACT és WL+ csoportban) az intervenció előtt 14,91; az intervenció után 23,34; az utánkövetéskor 23,80 volt.

A minta jellemzői

A résztvevők nagy része nő volt (72%), átlag életkoruk 42,4 év (SD=9,6), 23 és 60 éves kor között. A résztvevők többsége német (97%) volt, a minta többi résztvevője osztrák vagy magyar (3%). A szocioökonomiai státusz a következő képpen alakult: 6,6% alsó, 30,8% alsó-közép, 56% közép, 6,6% felső-közép réteghez tartozott. A résztvevők 67%-a rendelkezett felsőoktatási végzetséggel, 27,5% középfokú végzettséggel, 3,3% egyéb oktatásban részesült, míg 2,2% nem részesült oktatásban.

A hipotézisek tesztelése

Az intervenció alatt: A PF emelkedése szignifikáns negatív korrelációt mutatott a stressz csökkentésre nézve. A PF emelkedése emellett szignifikáns pozitív korrelációt mutatott az általános jollét növekedésével összefüggésben, valamint a jóllét 3 komponensében külön-külön is: emocionális, szociális, pszichológiai jóllét.

Az intervenció után: A PF emelkedése nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a stressz csökkenésével és az általános jóllét növekedésével sem. A jóllét 3 komponensére sem volt kimutatható szignifikáns hatással (emocionális, szociális, pszichológiai). A nem és az életkor nem tekinthető háttérváltozónak a flexibilitásra nézve, így ezeket a kutatás nem kontrollálta.

Diszkusszió

A hipotéziseknek megfelelően, a kutatás kimutatta, hogy a megnövekedett flexibilitás szignifikáns hatással bír a stressz csökkentésére és a jóllét növelésére, de az a hatás csak az intervenció alatt volt kimutatható, az utánkövetés során nem. Ezek az eredmények összhangban vannak korábbi kutatások eredményeivel. A jóllét erőteljes hatással bír az egyén életére, a társadalmi és gazdasági folyamatokra egyaránt. Bizonyítható, hogy a jóllét befolyásolja az egészségügyi ellátás igénybevételét, pszichoszociális alkalmazkodást, és a munkahelyi teljesítményt is. Az ACT intervenciók elősegítik a jóllét növelését.

Az utánkövetés során nem volt kimutatható változás a stressz és a jóllét szintjére nézve sem. Ez az eredmény ellentétes korábbi kutatások eredményeivel. Egy kutatásban például azt találták, hogy a megnövekedett flexibilitás az utánkövetés során is szignifikánsan növelte az általános jóllétet. Ezek a tényezők korábbi vizsgálatokat implikálnak.

Limitációk

Először is, jelen kutatás önbevallásos kérdőíveket használt, melyek nem alkalmasak a stressz és a jóllét komplex mérésére. Az önbevallásos kérdőívek és más pszichológiai mérőeszközök kombinációja bővebb betekintést nyújtana a mért változókba. Másodszor, a mintába csak közepes vagy magas szintű stresszt átélő személyek kerültek be, így az eredmények nem általánosíthatók azokra, akik alacsony szintű stresszről számolnak be. Harmadszor, a mintavétel egy biztosító társaság által történt, a populáció nem tekinthető reprezentatívnak.