Várandós nők dohányzásának csökkentése nikotinpótlással
és kognitív viselkedésterápiával
Pollak, K.I. et al. (2007). Nicotine
Replacement and Behavioral Therapy for Smoking Cessation in Pregnancy. American Journal of Preventive Medicine,
33(4), 279-305.
Készítette: Molnár Andrea
Absztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy
ha dohányzó várandós nők kombinált terápiában (viselkedésterápia és
nikotinpótlás) részesülnek, milyen arányban sikerül leszokniuk a dohányzásról.
A vizsgálatban olyan nőket hasonlítottak
össze, akik csak kognitív-viselkedésterápiában részesültek, olyan nőkkel, akik
mellette nikotinpótló kezelést is kaptak. Az eredmények azt mutatták, hogy akik
a kombinált terápiában vettek részt, háromszor akkora eséllyel tették le a
cigarettát, mint azok, akik csak kognitív-viselkedésterápiát kaptak; a
posztpartum időszakban ez a különbség eltűnt a csoportok között.
Bevezetés
A terhesség alatti dohányzásnak
számos negatív következménye lehet az alacsony születési súlytól kezdve a
halvaszületésen át kognitív károsodásig, és bár ezek a tények köztudottak, a
dohányzó nők körülbelül fele mégsem képes letenni a cigarettát a gesztációs
időszakban. A kognitív-viselkedésterápia hasznosnak tűnik ezen nők számára,
habár a hatékonyságát számos külső tényező csökkentheti, pl. ha a partner
dohányzik, vagy ha a várandós nő korábban erős dohányos volt. A nikotinpótlás
kiváló terápiás módszer azoknál, akik nem várandósak, és az utóbbi időkben a
terhes nőknek is javasolni szokták, mert a kutatások alapján úgy tűnik, hogy
nem károsabb a magzat számára, mint az aktív dohányzás. Korábbi tanulmányok
alapján úgy tűnik, hogy a nikotinpótló kezelés hatékonysága nagyjából
ugyanakkora, mint más beavatkozásoké. Az egyik kutatásban a nikotinpótlás egy
multidimenzionális kezelés része volt a kognitív-viselkedésterápiával együtt,
így egyik kezelési mód önálló hatását sem lehetett igazán megbecsülni. A jelen
tanumány célja, hogy a nikotinpótló + kognitív-viselkedésterápiás kombinált
kezelés hatékonyabb-e, mint önmagában a kognitív-viselkedésterápia.
Módszerek
A kutatásba olyan nőket
választottak be, akik a gesztációs időszak 13-25. hetében voltak, és életük
során több, mint 100 szál cigarettát elszívtak már, a kutatásban való
részvételre jelentkezéskor naponta több, mint 5 szálat szívtak, 18 évnél
idősebbek voltak, és vállalták h részt vesznek a kutatásban. Kizárták viszont
azokat a nőket, akik dokumentáltan mentális problémában szenvedtek, felmerült
az alkohol- és drogfogyasztás lehetősége, illetve kezeletlen
magasvérnyomás-betegsége, arrithmiája, a vizsgálatot megelőző 6 hónapban
előforduló miokardiális infarktusa, vagy korábbi terhességi komplikációi
voltak. Hogy melyik alany kerül a kombinált terápiás eljárásba, és melyikük fog
csak kognitív-viselkedésterápiában, randomizált eljárás során sorsolták ki.
Mindegyik
vizsgálati személy egy 6 alkalmas terápiában részesült, aminek a célkitűzése a
motiváció felkeltése és a dohányzás abbahagyásához szükséges készségek
megtanítása volt. Az első ülés alkalmával a személyek kaptak egy „kilépő
csomagot”, felkészítve őket a kórház elhagyasára: a csomag tartalmazott egy kézikönyvet
dohányzó várandósok számára, egy üveg ásványvizet, egy zacskó cukorkát,
edzéshez alkalmas gumikötelet, és egy relaxációs magnókazettát. Azok a nők,
akik kombinált terápiában részesültek, tájékotatáson vettek részt, ahol
elmondták nekik a nikotinkezelés előnyeit, hátrányait, formáit (tapasz,
rágógumi, szopogató tabletta), és segítettek nekik választani a lehetőségek
közül. Az első adag nikotint a legelső terápiás ülésen kapták. A második
alkalom a kórház elhagyását követő 48 óra leteltével következett telefonon
keresztül; ennek a telefonos konzultációnak az volt a célja, hogy megbeszéltjék
a további alternatívákat, amennyiben a kismama mégis rágyújtott. A harmadik
alkalom a telefonhívást követő 1-2 héten belül történt, a kismama kórházi
ellenőrzése során. A negyedik, ötödik és hatodik ülés 2-4 hetente történt,
összehangolva a kötelező kórházi vizsgálatok időpontaival. A konzultációs
protokoll alapja a motivációs interjú volt, a viselkedésváltozás elméleti
modellje, illetve egy szociális-kognitív elmélet.
A
nikotinpótlást kapó csoportban a nikotinadag mennyiségét az aktuális
dohányzás-szinthez állították be. Akik a tapaszt választották, nekik egész nap
hordaniuk kellett, de csak az ébrenlét óráiban; akik a rágót vagy a szopogatós
tablettát választották, minden alkalommal, amikor rágyújtottak volna, be
kellett venniük egyet. Az instrukció az volt, hogy 6 hétig használják ezeket a
szereket, hogy a terhesség utolsó trimeszterében a nikotinnak való kitettség
minimális legyen. Azoknak, akik úgy érezték, hogy visszaszoknának a dohányzásra
a nikotinpótlás nélkül, azt javasolták, hogy a 6 héten túl is alkalmazzák még a
tapaszt/rágót. Mielőtt elhagyták a kórházat, alá kellett írniuk egy
nyilatkozatot, amiben vállalták, hogy amíg nikotinpótlásban részesülnek, nem
gyújtanak rá. A kutatás időtartama alatt a nikotinpótlásban részesülő nőket
végig fokozottan figyelték, hogy a nikotin használata kellőképpen
biztonságos-e, és nem merülnek fel menet közben komplikációk. A kutatás során
nyert adatokat khi négyzet próbával vizsgálták.
Eredmények
Azok a nők, akik kombinált
terápiában vettek részt, az utánkövetés első vizsgálatánál sokkal nagyobb
eséllyel jelentettek teljes absztinenciát, mint azok, akik csak
viselkedésterápiában részesültek (RD[1] =
0.19, p = 0.005). A csak kognitív-viselkedésterápiában részesülő (N = 59) és a
kombinált terápiában részesülő (N = 122) nők között a dohányzásról való
leszokás arányában az utolsó vizsgálatkor nem volt szignifikáns különbség (p =
0.47).
A tapaszt
használó nők az előre kalibrált 6 hét helyett átlagosan 3,3 hétig használták a
nikotinpótlást, a rágót választók a 18 nap helyett átlagosan 8 napig, a
szopogatós pasztillát választók pedig átlagosan 4 napig használták, a
szükségesnek feltételezett 19 nap helyett. A kombinált csoportba randomizált
módon bekerült nők közül hatan visszautasították a nikotinpótlást. A
lehetőséggel élő 116 nő közül 19%-nál hatástalan volt a kiválaszott formula, ők
áttérhettek egy másik változatra. A csak kognitív-viselkedésterápiás csoportból
4 vizsgálati személy jelezte, hogy nikotinhoz kellett nyúlnia. Azok közül, akik
végigcsinálták a 3 hónapos utánkövetést, a kombinált terápiás csoportból (N =
112) 12 nő, a viselkedésterápiás csoportból (N = 59) 2 nő jelezte, hogy
visszaszokott a cigarettára. A két csoport között szülés után nem volt
különbség a gyeremekek születési súlyában (p = 0.51).
Megvitatás
Ez az első nagyobb tanulmány, ami
megpróbálja bemutatni a nikotinpótló kezelés hasznosságát a terhesség alatti
dohányzás visszaszorításában. A vizsgálati eredmények szerint a kombinált
terápia jóval hatékonyabb a kezelés elején, mint önmagában a
kognitív-viselkedésterápia; a különbség azonban a három hónapos utánkövetésben
eltűnt. Ennek az egyik oka az volt, hogy a posztpartum szakaszban a kognitív
terápiás csoport alanyai közül többen hagyták abba a dohányzást, mint a terápia
kezdetén; tehát nem a kombinált terápia hosszú távú hatása gyengült, hanem a
viselkedésterápiás csoport zárkózott fel hozzájuk.
A tanulmánynak
számos korlátja van; hiányoznak az adatok azzal kapcsolatban, hogy a
nikotinpótlás alkalmazása milyen specifikus hatásokat eredményez a szülés
körülményei kapcsán. A számokból annyit tudtak kiszűrni, hogy azok a nők, akik
otthagyták a vizsgálatot, és így az utánkövetésből is kiestek, nagyobb arányban
fordult elő a köreikben korábbi terhesség kapcsán komplikáció, illetve sokkal
többet dohányoztak a vizsgálat előtt is, mint azok, akik végigvitték a
vizsgálatot. Az eredményeket az is befolyásolhatja, hogy a kombinált terápiás
csoportból többen (bár nem szignifikáns mértékben) csinálták végig a
vizsgálatot, mint az amúgy is alacsonyabb mintaelemszámú viselkedésterápiás
csoport. A viselkedésterápiás csoport résztvevői kevésbé voltak elkötelezettek
a vizsgálat iránt, mint a kombinált csoport, ami fakadhat abból, hogy kevésbé
képesek a dohányzás abbahagyására (ez a csoportokba történő random besorolás
miatt kevésbé lehetséges), de abból a csalódásból is, hogy nekik nem kínálták
fel a nikotinpótlást. Az eredmények mindenesetre ígéretesek, de további kutatásokra
lenne szükség annak megállapítására, hogy nikotinpótló kezelés valóban
ártalmatlan a magzat számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése