2014. május 7., szerda

Várandós nők dohányzásának csökkentése nikotinpótlással
és kognitív viselkedésterápiával

Pollak, K.I. et al. (2007). Nicotine Replacement and Behavioral Therapy for Smoking Cessation in Pregnancy. American Journal of Preventive Medicine, 33(4), 279-305.

Készítette: Molnár Andrea

Absztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogy ha dohányzó várandós nők kombinált terápiában (viselkedésterápia és nikotinpótlás) részesülnek, milyen arányban sikerül leszokniuk a dohányzásról. A  vizsgálatban olyan nőket hasonlítottak össze, akik csak kognitív-viselkedésterápiában részesültek, olyan nőkkel, akik mellette nikotinpótló kezelést is kaptak. Az eredmények azt mutatták, hogy akik a kombinált terápiában vettek részt, háromszor akkora eséllyel tették le a cigarettát, mint azok, akik csak kognitív-viselkedésterápiát kaptak; a posztpartum időszakban ez a különbség eltűnt a csoportok között.

Bevezetés
A terhesség alatti dohányzásnak számos negatív következménye lehet az alacsony születési súlytól kezdve a halvaszületésen át kognitív károsodásig, és bár ezek a tények köztudottak, a dohányzó nők körülbelül fele mégsem képes letenni a cigarettát a gesztációs időszakban. A kognitív-viselkedésterápia hasznosnak tűnik ezen nők számára, habár a hatékonyságát számos külső tényező csökkentheti, pl. ha a partner dohányzik, vagy ha a várandós nő korábban erős dohányos volt. A nikotinpótlás kiváló terápiás módszer azoknál, akik nem várandósak, és az utóbbi időkben a terhes nőknek is javasolni szokták, mert a kutatások alapján úgy tűnik, hogy nem károsabb a magzat számára, mint az aktív dohányzás. Korábbi tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy a nikotinpótló kezelés hatékonysága nagyjából ugyanakkora, mint más beavatkozásoké. Az egyik kutatásban a nikotinpótlás egy multidimenzionális kezelés része volt a kognitív-viselkedésterápiával együtt, így egyik kezelési mód önálló hatását sem lehetett igazán megbecsülni. A jelen tanumány célja, hogy a nikotinpótló + kognitív-viselkedésterápiás kombinált kezelés hatékonyabb-e, mint önmagában a kognitív-viselkedésterápia.

Módszerek
A kutatásba olyan nőket választottak be, akik a gesztációs időszak 13-25. hetében voltak, és életük során több, mint 100 szál cigarettát elszívtak már, a kutatásban való részvételre jelentkezéskor naponta több, mint 5 szálat szívtak, 18 évnél idősebbek voltak, és vállalták h részt vesznek a kutatásban. Kizárták viszont azokat a nőket, akik dokumentáltan mentális problémában szenvedtek, felmerült az alkohol- és drogfogyasztás lehetősége, illetve kezeletlen magasvérnyomás-betegsége, arrithmiája, a vizsgálatot megelőző 6 hónapban előforduló miokardiális infarktusa, vagy korábbi terhességi komplikációi voltak. Hogy melyik alany kerül a kombinált terápiás eljárásba, és melyikük fog csak kognitív-viselkedésterápiában, randomizált eljárás során sorsolták ki.
Mindegyik vizsgálati személy egy 6 alkalmas terápiában részesült, aminek a célkitűzése a motiváció felkeltése és a dohányzás abbahagyásához szükséges készségek megtanítása volt. Az első ülés alkalmával a személyek kaptak egy „kilépő csomagot”, felkészítve őket a kórház elhagyasára: a csomag tartalmazott egy kézikönyvet dohányzó várandósok számára, egy üveg ásványvizet, egy zacskó cukorkát, edzéshez alkalmas gumikötelet, és egy relaxációs magnókazettát. Azok a nők, akik kombinált terápiában részesültek, tájékotatáson vettek részt, ahol elmondták nekik a nikotinkezelés előnyeit, hátrányait, formáit (tapasz, rágógumi, szopogató tabletta), és segítettek nekik választani a lehetőségek közül. Az első adag nikotint a legelső terápiás ülésen kapták. A második alkalom a kórház elhagyását követő 48 óra leteltével következett telefonon keresztül; ennek a telefonos konzultációnak az volt a célja, hogy megbeszéltjék a további alternatívákat, amennyiben a kismama mégis rágyújtott. A harmadik alkalom a telefonhívást követő 1-2 héten belül történt, a kismama kórházi ellenőrzése során. A negyedik, ötödik és hatodik ülés 2-4 hetente történt, összehangolva a kötelező kórházi vizsgálatok időpontaival. A konzultációs protokoll alapja a motivációs interjú volt, a viselkedésváltozás elméleti modellje, illetve egy szociális-kognitív elmélet.
A nikotinpótlást kapó csoportban a nikotinadag mennyiségét az aktuális dohányzás-szinthez állították be. Akik a tapaszt választották, nekik egész nap hordaniuk kellett, de csak az ébrenlét óráiban; akik a rágót vagy a szopogatós tablettát választották, minden alkalommal, amikor rágyújtottak volna, be kellett venniük egyet. Az instrukció az volt, hogy 6 hétig használják ezeket a szereket, hogy a terhesség utolsó trimeszterében a nikotinnak való kitettség minimális legyen. Azoknak, akik úgy érezték, hogy visszaszoknának a dohányzásra a nikotinpótlás nélkül, azt javasolták, hogy a 6 héten túl is alkalmazzák még a tapaszt/rágót. Mielőtt elhagyták a kórházat, alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, amiben vállalták, hogy amíg nikotinpótlásban részesülnek, nem gyújtanak rá. A kutatás időtartama alatt a nikotinpótlásban részesülő nőket végig fokozottan figyelték, hogy a nikotin használata kellőképpen biztonságos-e, és nem merülnek fel menet közben komplikációk. A kutatás során nyert adatokat khi négyzet próbával vizsgálták.

Eredmények
Azok a nők, akik kombinált terápiában vettek részt, az utánkövetés első vizsgálatánál sokkal nagyobb eséllyel jelentettek teljes absztinenciát, mint azok, akik csak viselkedésterápiában részesültek (RD[1] = 0.19, p = 0.005). A csak kognitív-viselkedésterápiában részesülő (N = 59) és a kombinált terápiában részesülő (N = 122) nők között a dohányzásról való leszokás arányában az utolsó vizsgálatkor nem volt szignifikáns különbség (p = 0.47).
A tapaszt használó nők az előre kalibrált 6 hét helyett átlagosan 3,3 hétig használták a nikotinpótlást, a rágót választók a 18 nap helyett átlagosan 8 napig, a szopogatós pasztillát választók pedig átlagosan 4 napig használták, a szükségesnek feltételezett 19 nap helyett. A kombinált csoportba randomizált módon bekerült nők közül hatan visszautasították a nikotinpótlást. A lehetőséggel élő 116 nő közül 19%-nál hatástalan volt a kiválaszott formula, ők áttérhettek egy másik változatra. A csak kognitív-viselkedésterápiás csoportból 4 vizsgálati személy jelezte, hogy nikotinhoz kellett nyúlnia. Azok közül, akik végigcsinálták a 3 hónapos utánkövetést, a kombinált terápiás csoportból (N = 112) 12 nő, a viselkedésterápiás csoportból (N = 59) 2 nő jelezte, hogy visszaszokott a cigarettára. A két csoport között szülés után nem volt különbség a gyeremekek születési súlyában (p = 0.51).

Megvitatás
Ez az első nagyobb tanulmány, ami megpróbálja bemutatni a nikotinpótló kezelés hasznosságát a terhesség alatti dohányzás visszaszorításában. A vizsgálati eredmények szerint a kombinált terápia jóval hatékonyabb a kezelés elején, mint önmagában a kognitív-viselkedésterápia; a különbség azonban a három hónapos utánkövetésben eltűnt. Ennek az egyik oka az volt, hogy a posztpartum szakaszban a kognitív terápiás csoport alanyai közül többen hagyták abba a dohányzást, mint a terápia kezdetén; tehát nem a kombinált terápia hosszú távú hatása gyengült, hanem a viselkedésterápiás csoport zárkózott fel hozzájuk.
A tanulmánynak számos korlátja van; hiányoznak az adatok azzal kapcsolatban, hogy a nikotinpótlás alkalmazása milyen specifikus hatásokat eredményez a szülés körülményei kapcsán. A számokból annyit tudtak kiszűrni, hogy azok a nők, akik otthagyták a vizsgálatot, és így az utánkövetésből is kiestek, nagyobb arányban fordult elő a köreikben korábbi terhesség kapcsán komplikáció, illetve sokkal többet dohányoztak a vizsgálat előtt is, mint azok, akik végigvitték a vizsgálatot. Az eredményeket az is befolyásolhatja, hogy a kombinált terápiás csoportból többen (bár nem szignifikáns mértékben) csinálták végig a vizsgálatot, mint az amúgy is alacsonyabb mintaelemszámú viselkedésterápiás csoport. A viselkedésterápiás csoport résztvevői kevésbé voltak elkötelezettek a vizsgálat iránt, mint a kombinált csoport, ami fakadhat abból, hogy kevésbé képesek a dohányzás abbahagyására (ez a csoportokba történő random besorolás miatt kevésbé lehetséges), de abból a csalódásból is, hogy nekik nem kínálták fel a nikotinpótlást. Az eredmények mindenesetre ígéretesek, de további kutatásokra lenne szükség annak megállapítására, hogy nikotinpótló kezelés valóban ártalmatlan a magzat számára.




[1] Risk Difference

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése