Alvás és szex  – A szexuális funkció és alvás közötti kapcsolat

Seehuus, M., Pigeon, W. (2018). The sleep and sex survey: Relationships between sexual function and sleep. Journal of Psychosomatic Research, vol. 112, 59–65

https://doi.org/10.1016/j.jpsychores.2018.07.005

Készítette: May Judit

Absztrakt:

Cél: A distressz és diszfunkció az alvás és a szexualitás terén is nagyon gyakori. Mindkettő a szorongáshoz, a depresszióhoz és a stresszhez kapcsolódik. Célunk az alvás és a szexualitás kapcsolatának tanulmányozása.

Módszer: A kutatás az USA-ban zajlott. 703 darab 18 és 65 közötti vizsgálati személy töltötte ki a teszteket egy online felületen. Nagyjából a résztvevők 30%-a volt fekete, hispániai, ázsiai vagy amerikai őslakos, 8% tartotta magát leszbikusnak, melegnek vagy biszexuálisnak, és a nemek egyenlően oszlottak el mind az 5 életkori csoportban. A Pittsburgh Alvásminőség Index (PSQI), az Inszomnia Súlyossági Index (ISI), a Nemzetközi Erektilis Funkció Index (IIEF), és a Női Szexuális Funkció Index (FSFI) segítségével mértük az alvást és szexuális diszfunkciót; az Észlelt Stressz Skála (PSS), a Páciens Egészség Kérdőív (PHQ-9), és az Általános Szorongás Zavar Skála (GAD-7) mérte a stressz, depresszió és szorongás szintjét.

Eredmények: Szignifikáns kapcsolatot találtunk az inszomnia súlyossága és a szexuális funkció között. A kapcsolat szignifikáns maradt a depressziós és szorongásos tünetek, valamint az észlelt stressz közös megmagyarázott varianciájának figyelembe vétele mellett is.

Konklúzió: További kutatásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy az egyik terület kezelésének hatása van-e a másikra, továbbá, hogy ez a kapcsolat összefügg-e egy általános pszichopatológiai faktorral és/vagy egy kondícionált kapcsolat áll-e a háttérben az ágy közös kontextusa miatt.

1. Bevezetés

A szexuális diszfunkciókat a férfiak 10-50%-a, a nők 25-60%-a tapasztalja meg. Mind az szexuális mind az alvási diszfunkciókat számtalan faktor okozza és befolyásolja. Az alvászavaroka akár rizikó faktorai és/vagy következményei is lehetnek a szexuális diszfunkcióknak és a szexszel való elégedetlenségnek.

Mind az alvás, mind a szexuális aktivitás nagy része éjszaka, és leggyakrabban ugyanazon a helyen, az ágyban történik. Problémát jelenthet, ha az egyik terület kellemetlenségei összekapcsolódnak és interferálnak a másikkal. Továbbá egy harmadik, közös változó, a stressz kapcsolhatja össze az alvást és a szexet, és mind a két területen problémákat okozhat.

Maga az alvászavar is lehet olyan stresszor, ami szexuális problémát okoz. A hangulatzavarok is állhatnak mind az alvási mind a szexuális problémák hátterében. Számos szakirodalom hozza összefüggésbe a depressziót és a szorongást alvási és szexuális problémákkal.

A téma viszonylag kicsi szakirodalma nem fordít kellő figyelmet a szexuális funkcióra. Kutatásunk célja, hogy feltárja az alvás és szexualitás közötti kapcsolatot az alvási, szexuális, hangulati és stressz mutatók validált skálái segítségével egy nagy és reprezentatív mintán. A következő hipotéziseket fogalmaztuk meg:

(H1) Az alvási és szexuális problémák szignifikánsan korrelálnak. Mindkét probléma szignifikánsan korrelál a depresszív és szorongásos tünetekkel, és az egyik terület alacsonyabb funkcionalitása összekapcsolódik a többi terület alacsonyabb funkcionalitásával.

(H2) A rossz alvás és a szexuális kimenet közötti korreláció megmarad a stressz, szorongás és depresszió tüneteinek kontrollálása után is. 

(H3) A hierarchikus lineáris regressziós modellben, amely az alvás minőséget jelzi előre a szorongás és a depresszió segítségével, a szexuális funkció prediktor változóként való beléptetése szignifikánsan növeli a megmagyarázott varianciát.

2.Módszer:

2.1. Minta

A kitöltőket (703 fő) egy online felületen toboroztuk. Nemenként 5 életkori csoportba osztottuk őket (18–25, 26–35, 36–45, 46–55, és 56–65 éves kor között). A válaszadók 6 dollárt kaptak a kitöltésért. 703 fő töltötte ki a demográfiai kérdéseket.  Azokat, akik kihagytak 1 vagy több kérdést (31 fő), kizártuk a kutatásból, a transzgender (5 fő), aszexuális (5 fő), vagy a Kinsey skálával nem meghatározható szexuális orientációjúakkal (6 fő) együtt. A nemek eloszlás közel egyenlő volt, a kitöltők 48.6%-a (319 fő) volt nő, a maradék 51.4% (337 fő) férfi. A kitöltők átlag életkora 40.8 év volt (szórás: 12.7). A kitöltők többsége heteroszexuális volt (92.5%, 607 fő), a többiek biszexuálisok 2.7% (18 fő), melegek vagy leszbikusok 4.7% (31 fő) voltak. A kitöltők többsége fehér vagy kaukázusi (70.7%, 461 fő), 16.4% (N=107) ázsiai, 7.7% (N=50) fekete vagy afrikai amerikai, és 0.3% (N=2) amerikai indián vagy alaszkai volt. Az életkorban, szexuális orientációban és etnikumban nem találtunk statisztikailag jelentős különbséget a férfiak és a nők között.

3. Eszközök:

 Pittsburgh Alvásminőség Index (PSQI); egy 19 itemes skála mely az alvásproblémákat méri. 7 komponense van: alvásminőség, az elalvás ideje, az alvás időtartalma, az alvás hatékonysága, az alvás megzavarása, altatók használata és a napközbeni diszfunkció. Az alskálái az alvási funkciók relatíve független területeit mérik.

Az Inszomnia Súlyossági Index (ISI); egy hét itemes skála az inszomnia intenzitásának és az általa okozott stressz mérésére. 0-28 pont érhető el rajta, a magasabb pontszám az inszomnia magasabb szintjét jelzi.

Női Szexuális Funkció Index (FSFI); egy 19 itemes teszt, amely a szexuális funkciót hat alskálán és egy teljes skálán méri. A magasabb értékek jobb szexuális funkciót jeleznek.  A hat alskála: a vágy, az arousal, a nedvesség, az orgazmus, a kielégülés és a fájdalom. Mindegyiket nullától (a vágy és a kielégülés esetén egytől) hatig terjedő skálán mérik. A teljes skálán 2 és 36 közötti értéket lehet elérni.

Nemzetközi Erektilis Funkció Index (IIEF): egy 15 itemes skála, amely a szexuális funkció 5 területét méri: erektilis funkció, orgazmikus funkció, vágy, az aktussal való elégedettség és általános elégedettség.   Mindegyik nullától (az erektilis funkció 1-től, a vágy és az orgazmikus funkció kettőtől) maximum 5 pontig terjed. Maximum 75 pont érhető el a teszten, a magasabb pontszám jobb funkcionalitást jelent. Az erektilis funkció és az aktussal való elégedettség viszonylag alacsony megbízhatóságú.

Észlelt Stressz Skála: az észlelt stressz mérésére, a teljes skálán 0 és 40 közötti pontszámot lehet elérni, a magasabb pontszám nagyobb mértékű stresszt jelent.

Páciens Egészség Kérdőív (PHQ9): a depressziós és szorongásos tünetek mérésére. Egy skálája van, ezen 0-tól 27 pontig terjednek a pontszámok, a magasabb pontszám több depressziós tünetet jelent.  

GAD-7: a szorongás súlyosságának mérésére. Egy skáláján 0 és 21 pont között lehet eredményt elérni, a magasabb pont több szorongásos tünetet jelez.  

4. Eredmények:

4.1. Alap összefüggések az alvás és szex változók között:

H1: Mind a szexuális, mind az alvásfunkció teljes skálája és az alskálák többsége szignifikánsan korrelált a szorongás és depresszió értékekkel, ami alátámasztja a H1 hipotézist. Vagyis a rossz alvásminőség erősen összefügg mind a mentális, mind a szexuális élet problémáival.

H2: Az alvásminőség és szexuális funkció közötti összefüggés a mentális egészség megmagyarázott varianciájának figyelembe vételével is szignifikáns marad, ami alátámasztja a H2 hipotézist. Megjegyzendő, hogy ez az összefüggés konzisztensen erősebb a nőknél, mint a férfiaknál.

H3: A harmadik hipotézis teszteléséhez külön modelleket alkalmaztunk a nők és a férfiak adataihoz, mivel nincs egységes mérőeszköz a női és férfi szexuális funkció mérésére. Első lépésként mind a két modellbe az inszomnia, a depressziós és szorongásos tünetek súlyosságát léptettük be, második lépésként pedig a nőknél az FSFI, a férfiaknál az IIEF pontszámokat. A szexuális funkciók beléptetése nem javított szignifikánsan a modellen, amennyiben az alvásminőség volt a kimeneti változó. Az eredmények részben támasztják alá a H3 hipotézist, mivel (1) a nőknél a szexuális funkciók beléptetése nem javított szignifikánsan a modellen, amennyiben az alvásminőség volt a kimeneti változó, és (2) a statisztikailag szignifikáns eredmények is viszonylag csekély fejlődést eredményeztek.

Diszkusszió:

Eredményeink alátámasztották, hogy a mentális egészség mind az alvási, mind a szexuális funkciókkal összefügg. Második hipotézisünket részben tudtuk alátámasztani. A szexuális funkciók teljes skálája és az inszomnia súlyosság szignifikáns maradt a magyarázott variancia figyelembe vételével a férfiaknál és a nőknél is. Azonban az alvásminőség és szexuális funkció közötti összefüggés csak a férfiaknál volt szignifikáns.

A harmadik hipotézis tesztelése során kapott eredmények azt támasztják alá, hogy az alvás és a szexuális diszfunkció közötti kapcsolat mögött egy harmadik, közös változó, a mentális egészség faktorai állnak. Ez az összefüggés csak az inszomnia súlyosságnál volt kimutatható, az alvásminőségnél nem. Ennek oka lehet, hogy a PQSI kérdőív objektív, míg az ISI kérdőív szubjektív, affektív tényezőkre kérdez rá. Az eredmények részben támasztják alá azt a feltételezésünket, hogy lehet egy tanult asszociáció az alvás és a szex gyakran megosztott kontextusa, az ágy és a distressz között.

Elképzelhető, hogy az alvási és szexuális funkciókat egy közös, de kevéssé tanulmányozott pszichopatológiai faktor befolyásolja. Az eredmények támogatják ezt a feltevést, de nem tudunk további következtetéseket levonni belőlük. A modellünkben a nemek között megjelent különbségeket óvatosan kell kezelni, mivel a férfiak és nők számára kialakított mérőeszközök lényegesen különböznek.

Míg a depresszív tünetek mind az inszomnia mind az alvásminőség faktorokat jól bejósolták, addig a szorongás és a stressz mintázata ennél jóval összetettebb volt. A szorongás mind az inszomnia súlyosságát, mind az alvásminőséget bejósolta a nőknél, de a férfiaknál nem. A stressz pedig jól bejósolta az előbbi két változó a férfiaknál, de a nőknél nem.

Mint minden kutatásnak, ennek a vizsgálatnak is vannak korlátai. Először is, a vizsgálat nem ír le oki kapcsolatokat a változók között. Ezen felül az objektívan mérhető alvásjellemzők és a szubjektív, önbeszámolós alvási jellemzők közötti kapcsolat bizonytalan.