Hogyan  fejleszti a mentális egészséget és a jóllétet a mindfulness alapú kognitív  terápia, valamint mindfulness alapú stressz csökkentés? Egy szisztematikus áttekintés és a mediációs tanulmányok meta-analízise

Jenny Gu, Clara Strauss, Rod Bond, Kate Cavanagh (2015): How do mindfulness-based cognitive therapy and mindfulness-based stress reduction improve mental health and wellbeing? A systematic review and meta-analysis of mediation studies. Clinical Psychology Review (37) 1-12.

Készítette: Török Alexandra

Absztrakt

Bár a mindfulness alapú stressz csökkentés (MBSR) és a mindfulness alapú  kognitív terápia (MBCT) az eddigi kutatások alapján széleskörűen hatékonynak látszik, a területen még nem született ezzel kapcsolatos szisztematikus áttekintés, illetve statisztikailag integrált mediációs tanulmány. Éppen ezért, a jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a mindfulness alapú intervenciók (MBIs) szakirodalmát, azonosítsa a módszereken alapuló pszichológiai mechanizmusokat, és ezek hatását a pszichológiai funkcionálásra és a jóllétre, valamint hogy értékelje a bizonyítékok erejét és konzisztenciáját. Annak vizsgálata érdekében, hogy érvényesül-e a mechanizmusok mediáló hatása a mindfulness alapuló intervenciókra a klinikai eredményekben, a kutatók a két lépcsős meta-analitikus strukturális egyenlet modelljét (TSSEM) alkalmazták. A tanulmány erős, konzisztens bizonyítékot talált a kognitív és emocionális reaktivitás, moderáló és konzisztens bizonyítékot a mindfulness, a rumináció és az aggodalom, viszont nem megbízható bizonyítékokat az önsajnálat és pszichológiai flexibilitás tekintetében, minthogy azok a mindfulness alapuló intervenciókon nyugvó mechanizmusok közé tartoznak. A vizsgálat alapján a mindfulness, a rumináció, valamint az aggodalom a mindfulness alapú intervenciók szignifikáns mediátorának bizonyult a mentális egészségre nézve.

Bevezetés

A mindfulness, megfelelő definíciója szerint a tudatosság minőségének javulása a jelen pillanatban való szándékos elmerülés által, amely ítéletektől mentes és elfogadó. Gyökerei a keleti hagyományokhoz vezetnek vissza, az elmúlt időkben azonban a nyugati pszichológiában is nagy népszerűségre tettek szert a mindfulness alapú intervenciók. A két leggyakrabban alkalmazott ilyen módszer a mindfulness alapú stressz csökkentés (MBSR), illetve a mindfulness alapú kognitív terápia (MBCT). Mindkét módszer egy 8 hetes csoportterápia keretén belül alkalmazott, ahol a személyek mindfulness készségeket sajátíthatnak el – érintve a légzés, a gondolkodás, a testi szenzációk, a hangok és a mindennapi tevékenységek szintjét. Számos randomizált kontroll vizsgálat bizonyította már a mindfulness alapú intervenciók hatékonyságát különböző problémákkal kapcsolatban, mint például: a szorongás, a depresszióba való visszaesés kockázata, az aktuálisan fennálló depresszív tünetek, a krónikus fájdalom, az életminőség, a rákos betegek pszichés tünetei, az autobiografikus memória visszaszerzése, illetve a depresszió megbízható kognitív markerei kapcsán.

A mindfulness alapú intervenciókon nyugvó feltételezett mechanizmusok

Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a mindfulness mélyebb megértéséhez, beleértve azt, hogy hogyan is működik, nem csak az egyes hatásait kell vizsgálnunk, hanem azokat a mechanizmusokat is, amelyeken keresztül hat. Továbbá, ezáltal betekintést nyerhetünk a tudatosság természetének ősrégi misztériumába is.

Az eddigi kutatások alapján, a jelen tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy az MBSR és MBCT javítja a pszichológiai funkcionálást azáltal, hogy megemeli az éberség és ítéletektől mentes elfogadás szintjét, valamint csökkenti a negatív reaktivitást, a visszatérő negatív gondolatokat, illetve átdolgozza az önéletrajzi emlékezet visszakeresési folyamatát.

Továbbá, számos kutató fejlesztett ki különböző elméleti modelleket, amelyek a mindfulness és a MBI-k potenciális mechanizmusait széleskörűen tartalmazzák. Összevetve mindezeket, a lehetséges mechanizmusok, amelyek az MBSR-hez és az MBCT-hez kapcsolódnak: az éberség, a visszatérő negatív gondolatok, az önéletrajzi emlékezet specificitása, az észlelés, a reaktivitás, a nem megfelelő kötődés, az öntudat, az önszabályozás, a transzcendencia, a pszichológiai flexibilitás, a belső értékek kiemelése, a kivetítés, a figyelmi kontroll és szabályozás, a testtudat, az agy és a test integratív funkcionálása, az érzelmek szabályozása, az önsajnálat, a sajnálkozás, az intuíció, az elfogadás, a relaxáció és az etikai gyakorlat.

A mindfulness alapú intervenciók hatásmechanizmusának tanulmányozása

Több olyan statisztikai módszer is ismeretes, amelyek a mediációs hipotézisek tesztelésére szolgálnak. Ideálisan egy mediációs elemzéshez szükséges egy erős elméleti bázis, az, hogy a vizsgálatban legyen kontroll csoport, a mediátorokban való változás megfelelő mérése, valamint hogy a bizonyítások megismétlése mutasson konzisztenciát.

A jelenlegi tanulmány

A tanulmány célja háromszoros. Elsőként, célja szisztematikusan áttekinteni a mediációs tanulmányokat az MBI-k szakirodalmában és azonosítani azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül az MBCT és MBSR hat a pszichológiai funkciókra. Másodsorban a tanulmány célja az is, hogy narratív összefoglalót biztosítson minden azonosított mechanizmus bizonyítékának erősségéről és konzisztenciájáról. Harmadrészt, a kutatók célja külön TSSEM elemzések elvégzése minden egyes azonosított mechanizmusra nézve.

A TSSEM meta-analízisben használt cél pszichológiai eredmények voltak: a globális pszichopatológiai, a depresszív és a szorongásos tünetek, a stressz, illetve a negatív affektivitás.

Végső soron, a kutatók törekedtek arra, hogy minél erősebb következtetéseket vonhassanak le arra vonatkozóan, hogy hogyan fejlesztik az MBI-k a pszichológiai funkcionálást és a jóllétet.

Módszer

A tanulmányok kiválasztása szigorú kritériumok mentén valósult meg. (Ezekről a kutatók részletesen beszámolnak a tanulmányban.)

Az adat extrakció és szintézis, valamint a statisztikai analízis leírása pontos és követhető a tanulmányban. Először az összegyűjtött tanulmányok korrelációs mátrixának homogenitása került tesztelésre. Ezt követően a korrelációs mátrixhoz egy strukturális mediációs modell került hozzáillesztésre annak érdekében, hogy ellenőrizhetővé váljon a modell illeszkedése az adatokra. A nem standardizált regressziós koefficiensek és standard hibák ezután a Sobel teszten kerültek lefuttatásra azért, hogy meghatározható legyen az indirekt út szignifikanciája, a vizsgálati csoportot a kontroll csoporthoz viszonyítva.

Eredmények

Összesen 20 kutatás került be a vizsgálatba. Ezek között voltak MBSR-el, valamint MBCT-vel kapcsolatos tanulmányok, illetve ezek kontroll kutatásaiként egyéb vizsgálatok is. A mentális egészséghez kapcsolódó eredmények voltak a leggyakoribbak a kutatásokban.

A tanulmányok alátámasztották a mindfulness mediátor hatását. Ezek egy kiváló, tizenegy közepes, valamint két gyenge minőségű hatást erősítettek meg, amely eredmény alapján azt mondhatjuk, hogy konzisztens bizonyíték mutatkozik a mindfulness mediáló hatását illetően.

A Sobel teszt eredményei alapján azt láthatjuk, hogy a mindfulness mediáló hatása az MBI-k és a mentális egészség eredményei között szignifikánsan érvényesül (z=4.99, SE=0.02, p b .001).

Az egyes kutatásokban használt kérdőívek, minták és módszerek közötti különbségek ellenére az eredmények azt mutatják, hogy az ismétlődő negatív gondolatok és a hozzákapcsolódó egyéb konstruktumok – az aggodalom és a rumináció – az MBI-k hatásának szignifikáns és egyedülálló mediátorai.

A Sobel teszt eredményei azt mutatják, hogy az ismétlődő negatív gondolatok szignifikánsan mediálják az MBI-k hatását a mentális egészségre (z=4.88, SE=0.02, p b .001).

A minták és a mediációs analízisek különbsége ellenére az eredmények alátámasztják azt, hogy az önsajnálat az MBCT hatások mediátora. Mivel csak egy kiváló minőségű tanulmány talált bizonyítékot az önsajnálatra vonatkozóan, így azt mondhatjuk, hogy a bizonyíték inkonzisztens arra vonatkozóan, hogy az önsajnálat az MBI-k pszichológia funkciókra gyakorolt hatásának mediátora.

Két kiváló minőségű tanulmány is konzisztens, erős bizonyítékot talált az érzelmi reaktivitás mediáló szerepére vonatkozóan.

Egy közepes minőségű kvázi-kísérleti elrendezésű vizsgálat, amely rákbetegek mintáját használta, azt találta, hogy a pszichológiai flexibilitás szignifikáns mediátora az MBSR hatásoknak a stresszre és hangulati állapotra vonatkozóan. Ez azonban így egy elégtelen bizonyíték. Az önéletrajzi emlékezet specificitása tekintetében nem találtak a kutatások mediáló hatást.

A fent leírtak kifejtése során a cikkben a kutatók minden esetben kiemelik az adott vizsgálatok limitációit, amelyek a jövőbeni kutatások számára javaslatok lehetnek a módszertani hibák csökkentése és a megbízható eredmények születése végett.

Diszkusszió

A narratív szintézis erős és konzisztens bizonyítékot talált a kognitív és emocionális reaktivitás, konzisztens és moderáló bizonyítékot a mindfulness és az ismétlődő negatív gondolatok, és csekély, de nem kielégítő bizonyítékot az önsajnálat és pszichológiai flexibilitás tekintetében, mint az MBI-k hatásának mechanizmusai klinikai és nem klinikai pszichológiai eredményeken.

A tanulmányban közölt eredmények egybehangzanak az MBSR és az MBCT elméleti alapjaival is. A talált eredmények alátámasztják azt a kulcs elméleti premisszát, minthogy a mindfulness készségek gyakorlása elvezet az élmények belső, nem reaktív elfogadásához, ami további pozitív eredményekhez vezet. Továbbá a jelen eredmények a mindennapi klinikai gyakorlat számára is tartalmaz implikációkat. Például, az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy képesnek kellene lennünk arra, hogy fejlesszük az MBI-nket, annak érdekében, hogy ez maximalizálja a terápiás készségeinket.

Bár az eredmények meggyőzőek, mégis megemlítendő az a tény, hogy az eredmények értelmezése során érdemes kritikusnak lennünk, figyelembe véve a torzítások kockázatát. Kiemelendő például, hogy a legtöbb kutatás aktív kontroll feltételek nélkül vizsgálódik.

A jövőbeni kutatásokra vonatkozva a szerzők szerint a témával kapcsolatosan a következő lépés az egyes mechanizmusok mély feltárása.

A kutatás erősségei:

·         A kutatók a vizsgálat legfőbb erősségének a szakirodalmi hátteret tartják.

·         A szisztematikus áttekintés további erősségeként említik a narratív szintézis céljait.

·         Továbbá, a körültekintő statisztikai elemzést is megemlítik, valamint a módszertani pontosságot – mint például hogy az elemzésbe csak MBSR-hez, illetve MBCT-hez kapcsolódó tanulmányokat vettek be.

A kutatás korlátai:

·         Limitációként a kutatók elsősorban az egyes tanulmányok közötti dizájnbeli különbséget említik.

·         További korlátként emelik ki még a szigorú beválasztási kritériumokat, valamint a lehetséges publikációs torzításokat.

A szerzők szerint a témával kapcsolatos jövőbeni szisztematikus áttekintéseket az IPD meta-analitikus megközelítésben kellene végrehajtaniuk a kutatóknak. Továbbá, a jövőbeni mediációs elemzések sikeressége érdekében fontos lenne, hogy a kutatók leközöljék vizsgálati protokolljukat, valamint az adataikat.

Habár, a feldolgozott vizsgálatoknak vannak olyan súlyos módszertani hiányosságai, amelyek megakadályozzák azt, hogy erős következtetéseket vonjunk le az eredményekből, mindeközben értékes betekintést nyújtanak a potenciális okozati kapcsolatokba az MBI-k és a pszichológiai funkciók között, ez pedig fontos alapot képez a jövőbeni elméletek és kutatások számára.