Impulzív egészség – Amikor az alacsony önkontroll  elősegíti az egészséges táplálkozást

Salomon, S. J. & Fennis, B. M. (2014). Health on Impulse – When Low Self Control Promotes Healthy Food Choices. Health Psychology, 33(2), 103-109.

Készítette: Horváth Zsolt

Szakirodalmi áttekintés

Az egészég viselkedést vizsgáló szakirodalomban a legtöbb modell feltevése szerint az önkontroll magas szintje feltétlenül szükséges az egészséges étel választásához. Az étellel kapcsolatos döntések meghozatala sokszor tudattalanul, impulzívan történik, amikor az egyének alacsony önkontrollal rendelkeznek, így képtelenek egy átgondolt és kiegyensúlyozott döntést meghozni (Bargh, 2002).

Az önkontroll azt a képességet jelöli, mely révén megváltoztatjuk impulzív válaszainkat, és szabályozzuk viselkedésünket, gondolatainkat. Az önkontroll magas szintje kapcsolatba hozható a tanulmányi sikerekkel, a jól-lét magas szintjével, továbbá pozitívan hat az egészségre, így több mozgást, és egészséges táplálkozást eredményez. Ezzel szemben, az önkontroll alacsony szintje olyan kedvezőtlen egészség viselkedésekkel hozható kapcsolatba, mint a védekezés nélküli szexuális együttlétek, vagy cukros és zsíros ételek fogyasztása (de Ridder, 2012). Emellett, a legújabb kutatások szerint az önkontroll esetében korlátozottak a rendelkezésre álló erőforrások, így az önkontroll ismételt felhasználása kimeríti az erőforrásokat, ezáltal az én-kimerülés állapotához vezet (Baumeister, 1998). Ebben az alacsony szintű önkontroll állapotban nehézzé válik a reflektív tervezés, s az emberek tipikusan ilyenkor az impulzív döntéshozatali stratégiákhoz folyamodnak, továbbá ekkor fokozott érzékenységet mutatunk a környezeti befolyásoló hatásokra (Bruyneel, 2006). Ilyen stratégiák lehetnek a heurisztikák, amelyek gyors és egyszerű döntési szabályok, amelyek önkontroll-erőforrásokat takarítanak meg az információ egy részének kizárásával. A külső hatású heurisztikák tartalmazzák a reciprocitás („viszonoznunk kell egy szívességet”), ritkaság („meg kell szerezni, ami kevésbé elérhető”) és a társas bizonyság elvét („mások által támogatott vélemény átvétele”; Cialdiani, 2009). Így, az élelmiszeripar sokszor ajánl egészségtelen, ízletes ételeket heurisztikák jelentésére támaszkodva (pl. limitált kiadás), tehát ezeket a heurisztikákat egészséges irányba is alkalmazhatják akár.

A hagyományos megközelítés szerint az egészség elősegítését az önkontroll megnövekedett szintjére támaszkodva lehetne alkalmazni, ám az önkontroll emelésére tett kísérletek limitált sikereket eredményeztek a szakirodalomban az egészségtelen táplálkozás legyőzésében. A szerzők úgy érvelnek, hogy az önkontroll alacsony szintje nem feltétlenül vezet egészségtelen táplálkozáshoz, inkább úgy vélekednek, hogy az adott helyzetben fellelhető külső cue-k határozzák meg a táplálkozás egészséges, vagy egészségtelen voltát. Érvelésük szerint, amikor a külső cue-k arra ösztönzik az egyént, hogy hozzon egy egészségesebb döntést, az alacsony-önkontroll az egészséges választás impulzív alkalmazását fogja eredményezni.

A szerzők feltételezik, hogy az alacsony önkontroll negatív hatása az étel választásánál csak akkor jelentkezik, ha nem mutatnak be befolyásoló heurisztikákat, míg ha az egészséges lehetőség összekapcsolódik egy heurisztikával, akkor várható, hogy az alacsony önkontrollú személyek a heurisztikának megfelelően egészségesebb döntést hoznak. Ezáltal, az alacsony önkontrollal jellemezhető személyek ugyanolyan mértékben képesek egészséges döntést hozni, mint a magas önkontrollú egyének, ha a heurisztikák jelen vannak. Továbbá, tesztelték azt a felvetést, mely szerint az alacsony önkontroll csak akkor jósolja be az egészségtelen étel választást, amikor a döntés egy önkontroll konfliktust jelöl az ízletes, azonnali kielégítést nyújtó és az egészséges és hosszú távon hasznos lehetőségek között. Ennek tesztelésére, a döntési helyzetek felében a kompromisszumos (trade-off) étel alternatívák egy önkontroll konfliktust jelölnek az egészséges és az ízletes ételek között, míg a döntési helyzetek másik felében az egészséges és egészségtelen ételek ugyanolyan mértékben voltak ízletesek, így nem használta ki az önkontroll-erőforrásokat.

Módszer

A vizsgálatban 119 férfi szerepelt, akiknek az átlagos életkoruk 20,47 év volt, s részvételükért cserébe pénzt, vagy kurzus kreditet kaptak. A tanulmány 2 (önkontroll: alacsony/magas) X 2 (társas bizonyság heurisztikája/nincs heurisztika) X 2 (kompromisszumos választás/kontroll választás) elrendezésű. A tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy elő tudják-e segíteni az egészséges ételek választását alacsony önkontrollal jellemezhető körülmények között befolyásoló heurisztikák alkalmazásával. A társas bizonyság heurisztikáját kiugró statisztikai információ bemutatásával befolyásolták, emellett az önkontroll mértékét én-kimerülési feladatot használva manipulálták. A kutatás függő változója a résztvevők által megtett egészséges étel választások száma.

Az önkontroll manipulációja során a magas önkontroll feltételben, a résztvevőknek a szövegben az összes „e” betűt ki kellett húzniuk, míg az alacsony önkontroll feltételben a szöveg első részében kellett csak kihúzniuk az összes „e” betűt, majd a második részben csak azokat az „e” betűket. amelyek egy komplex szabályra érvényesek voltak. A társas bizonyság heurisztikájának manipulálásakor a heurisztikus feltételben, a heurisztika összekapcsolódott az egészséges lehetőséggel az étel-választási feladatban. Egy kördiagramot mutattak be az ételpárok mellett, amely az állítólagos százalékokat tartalmazta a diákok választásai alapján. Az arányok arra utaltak, hogy a résztvevők nagy része az egészségesebb terméket választották (68%-85%), anélkül, hogy állították volna a kísérletben, hogy az a specifikus termék valóban egészséges-e. A heurisztika nélküli feltétel nem tartalmazott statisztikai információt a résztvevők választásáról a korábbi kutatásból.

Az étel-választási feladatban a résztvevők feladata az volt, hogy eldöntsék, két termék közül melyiket részesítenék előnyben pillanatnyilag. A függő változó az egészséges választások száma volt mind a kompromisszumos, mind a kontroll termék párosításban (0-3). A kompromisszumos termék pároknak önkontroll dilemmát kellett mutatniuk, így ezeknek a pároknak egy ízletes, csábító, de egészségtelen ételt és egy egészséges, de ne nem ízletes terméket kellett tartalmazniuk. Ennek érdekében egy próba tanulmányban más résztvevők megbecsülték 12 étel párt az egészségesség és vonzóság dimenzión 7 pontos skálán. A három kompromisszumos ételpárt úgy választották ki, hogy szignifikánsan különböztek az egészségesség és vonzóság dimenzión (pl. csokoládé vs. gabonakeksz), míg a kontroll párok nem mutattak kompromisszumot (szignifikánsan különböztek egészségességben, de nem vonzóságban – pl. csokoládé keksz vs. gyümölcs keksz). Végül, az éhséget, az érzelmet és az egészséges étkezés, mint célt megmérték, hogy megvizsgálják, hogy ezeknek a kontroll változók mentén tapasztalható lesz-e majd különbség az egyes feltételek között, amely befolyásolhatja az étel választást.

Eredmények

A résztvevők pozitív hangulatról, mérsékelt szintű éhségről számoltak be, és átlagos mértékben jelölték az egészséges étkezést, mint célt. A varianciaanalízis alkalmazásával megállapítható, hogy a fenti három tényező tekintetében nem volt szignifikáns különbség a négy feltétel között, így a szereplők randomizációja sikeres volt. A kompromisszumos termék párok esetén az átlagos egészséges étel választások száma 0,81 volt, míg a kontroll étel pároknál 1,67 (1-3 skála). Az egészséges választások száma szignifikánsan kapcsolódott az éhséghez (r=-,159), és az egészséges étkezés céljához (r=,192).

Az önkontroll és a heurisztika hatásának, ill. interakcióinak az egészséges választásokra gyakorolt hatásának tesztelésére többszempontos varianciaanalízist alkalmaztak. Az önkontrollnak és a heurisztikának nem volt fő hatása az egészséges választások tekintetében. Ugyanakkor, a választás típusának főhatása jelentkezett az egészséges választások esetében (F(1,173)=118,82): a résztvevők több egészséges kontroll választást tettek, mint egészséges kompromisszumos választást.

A kontroll termék pároknál nem volt főhatása az önkontrollnak és a heurisztikáknak az egészséges választásokra nézve, ill. nem volt tapasztalható interakciós hatás sem az önkontroll és a heurisztikák között az étel választásra nézve. A kompromisszumos termék választásnál sem volt főhatása az önkontrollnak, és a heurisztikáknak az étel választásra. Emellett, interakció mutatkozott a kompromisszumos választásoknál az önkontroll és a heurisztikák között az egészséges választásra nézve (F(1,173)=9,20). A további adatok szerint, a magas önkontrollal jellemezhető személyek között nem volt különbség az egészséges választások számában a heurisztikus és a nem heurisztikus feltételben (F(1,173)=1,65; p=,201). Ezzel szemben, az alacsony önkontrollal rendelkező személyek több egészséges választást tettek a heurisztikus feltételben (F=1,173)=8,90; p=0,003). Végül, a nem heurisztikus feltételben, az alacsony önkontrollal jellemezhető kitöltők kevesebb egészséges döntést hoztak, mint a magas önkontrollal bíró személyek (F(1,173=5,14), míg a heurisztikus feltételben az alacsony önkontrollal rendelkező személyek tettek több egészséges választást, szemben a magas önkontrollal jellemezhető résztvevőkkel (F(1,173)=4,09).

Diszkusszió

Habár a korábbi kutatások szerint inkább a magas önértékelés szükséges az egészséges döntéshozatalhoz, jelen tanulmány eredményei szerint az alacsony önértékelés negatív hatásai az étel-választás során kiküszöbölhető, ha az ételek közötti választás együtt jár egy befolyásoló heurisztikával. Az eredmények szerint a résztvevők, akkor ha nem volt elérhető heurisztika az egészséges alternatíva irányába, az alacsony önkontroll feltételben kevesebb egészség döntést hoztak, mint a magas önkontroll feltételben. Ugyanakkor, amikor az egészséges étel lehetőség kapcsolatban állt a társas bizonyság heurisztikájával, a résztvevők több egészséges étel választást hoztak az alacsony önkontroll feltételben. Az adatok megegyeznek azokkal a korábbi kutatásokkal, melyek szerint az alacsony önkontrollal jellemezhető személyek különösen hajlamosak a heurisztikák általi befolyásolásra (Fennis, 2009). Magas önkontroll feltételben az emberek kevésbé impulzívan reagálnak, mert a reflektív rendszerük aktívabb, így ők inkább képesek figyelmen kívül hagyni a helyzeti befolyásoló tényezőket.

Meglepőnek tűnik az eredmények közül, hogy a résztvevők a magas önkontroll feltételben lényeges mértékben választották az egészségtelen termék lehetőségeket. Ezek az adatok arra utalhatnak, hogy az önkontroll magas szintje nem kétségtelenül hasznos az egészséges étkezési viselkedés szempontjából. Továbbá, a kutatás alapján arra következtethetünk, hogy az alacsony önkontroll állapotában nem feltétlenül vagyunk az egészségtelen választásra ítélve. Ez lényeges, hiszen az étel választások nagy része automatikusan történik, amikor az egyéneknek nincs meg a hajlandóságuk és kapacitásuk, hogy az önkontrolljukat felhasználják. Úgy tűnik, hogy a döntési helyzetben fontos tényező a környezet. Mindazonáltal, a szerzők elemzése szerint ha a külső, befolyásoló heurisztika kapcsolódik az egészséges lehetőséggel az az egészséges alternatíva választása felé vezetheti az egyént – tudattalan módon, amely nem igényli az önkontroll erőforrásainkat. Abban az esetben, ha egy kiugró, csábító étel lehetőség összeütközik egy hosszú távú céllal, a társas bizonyság befolyásoló heurisztikája egy hatékony módszer lehet az egészséges étel döntés meghozatalához alacsony önkontroll feltételben.

A kutatás eredményei egy új társas befolyásolási perspektívát ajánlanak az egészség elősegítésének területén. Korábbi tanulmányok és beavatkozások az egészséges táplálkozási viselkedés területén főként azt próbálták elérni, hogy növeljék az emberek önmonitorozásukat, észlelt én-hatékonyságukat, vagy észlelt kontrolljukat. Miután az emberek nem feltétlenül hajlandóak a jól-átgondolt döntésekre, az egészség viselkedést sokszor meghatározzák az impulzív hatások. A szerzők eredményei megmutatták, hogy ezek az impulzív tendenciák akár ígéretes lehetőséget jelenthetnek arra, hogy tudattalanul az egészséges ételek választása irányába vezessük az embereket.

A kutatás egyik limitációja, hogy csak egy nagyrészt férfiakból álló és tanulókat tartalmazó mintából kerültek ki a résztvevők, akik viszonylag fiatalok és tanultak voltak, ezáltal a jövőben kiterjedtebb mintán kéne vizsgálódni. Emellett, a résztvevőknek az étel-választási feladatban inkább virtuális, mint igazi döntést kellett hozniuk. A kutatás harmadik korlátját jelentette, hogy mindössze egy befolyásoló heurisztikát vizsgáltak az alacsony önkontroll feltételben. A jövőbeli kutatásoknak más heurisztikákat is meg kell vizsgálniuk, amelyek az egészséges választásokat elősegíthetik, olyan mértékben, mint a társas bizonyság heurisztika esetében. Végül, a kutatás hatásfoka kicsi, szerény mértékűnek bizonyult.